Gyárfás úgy lép le, hogy marad

Felsorolni is nehéz az úszószövetség éléről távozó Gyárfás Tamás kiemelkedő pozícióit.

Felsorolni is nehéz az úszószövetség éléről távozó Gyárfás Tamás kiemelkedő pozícióit, melyeket továbbra is megtart, így arról egyelőre felesleges is beszélni, hogy a médiavállalkozó-sportvezető teljesen megbukott volna. Lemondása kapcsán viszont érdemes egy pillantást vetni arra a kacskaringós útra, mely számos területen a csúcsra repítette.

Gyárfás magyar-történelem szakos tanári diplomával a zsebében mi másba is fogott volna, újságíró lett, elsősorban a sport érdekelte, ami kézenfekvő: fiatalon az MTK-ban pólózott, nem is akárhogy, az ifjúsági válogatottba is behívták. Az egyetem után a Népsportnál helyezkedett el 1972-ben, kosárlabdáról, úszásról, vízilabdáról írt. Akkori kollégái eltérő véleményeket mondtak róla évekkel később visszaemlékezve: volt, aki jó képességű, inkább átlagos újságírónak tartotta, és kiemelte szorgalmát, mások egészen gyatra tollforgatóként jellemezték, és inkább törtetőnek, mintsem buzgónak bélyegezték. Akár így, akár úgy, elérte, hogy bár szerencsével, de tudósított a Magyarország által bojkottált Los Angeles-i, majd a szöuli olimpiáról is. Utóbbiról úgy, hogy egy általa jegyzett könyv kapcsán kellemetlen ügybe keveredett, pártfegyelmit kapott, megrovásban részesült a Népsportnál, mégis utazhatott Dél-Koreába.

Már akkor látszott, ha helyezkedni kell, bonyodalmakat kell tudni elsimítani, abban nagymester.

1984-től a Külföld rovatot vezette a lapnál; utazásai és persze simulékony stílusa révén nemzetközi szinten is stabil kapcsolatrendszert alakított ki. 1979-ben az Európai Vízilabdabizottság sajtórészlegének vezetője lett – a keleti blokkból érkezve, ami nagy szó.

A Los Angeles-i olimpia nemcsak szakmailag hozott számára újdonságot, de egy életre szóló gyümölcsöző kapcsolattal gazdagodott: megismerkedett a Kaliforniába települt Bodnár Györggyel, akiről a sajtóban elterjedt, hogy hamisító, és őrületes pénzekkel rövidített meg bankokat a tengerentúlon, börtönben is ült. Innentől nyílegyenesen elindult felfelé Gyárfás üzleti karrierje, a nyolcvanas évek végén már ügyvezetője volt a későbbi Szaknévsor kiadónak, majd a rendszerváltás hajnalán ketten elindították a Sport Plusz nevű sportlapot, amely félig-meddig bulvárújság volt. Gyárfás Tamás ekkor belevetette magát a média világába, láthatóan megnyerte ez a közeg.

A lap elindulásának évében, 1989-ben kezdett el sugározni a Nap TV, Magyarország első magántelevíziója, melynek Gyárfás hamarosan anyagi támogatója, majd résztulajdonosa lett. A Sport Plusz becsődölését nem hagyta annyiban, rögvest létrehozták az utódot, a Sport Plusz Focit, melynek főszerkesztője lett Gyárfás. A rendszerváltást követő néhány évben a hazai és nemzetközi médiavilág megkerülhetetlen szereplőjévé emelkedett, nincs ember, aki ebben az időszakban ezen a területen olyan tényezővé nőtte volna ki magát, mint ő.

Remek érzékkel ismerte fel, hogy a Nap TV-nél meglévő infrastruktúrával könnyedén meg lehet szerkeszteni a nemzetközi sportszövetségek lapjait, magazinjait.

Csak felsorolásszerűen: megválasztották az újságíró-szövetség sportújságíró-szakosztályának alelnökévé (1992), ő lett a Nemzetközi Kosárlabda-szövetség magazinjának főszerkesztője, majd a Nemzetközi Sportújságíró-szövetség (AIPS) megbízott főtitkárhelyettese (1992). Ekkorra a hazai kosárlabdázásban is elfoglalta a fontosabb bástyákat, beült a Magyar Kosárlabda Szövetség alelnöki, majd társelnöki székébe, és bekerült a nemzetközi szövetség sajtóbizottságába.

Gyárfás Tamás bukása

Tudta? Gazda Albert már tegnap megírta, hogy itt a vég. „Ez a pasas, aki első ránézésre életében nem rettent meg semmitől, és maximális magabiztossággal intézte ügyeit, hirtelen csapdába zuhant, és képtelen kikecmeregni belőle” – fogalmazott munkatársunk. Itt olvasható az egész cikk.

Gondolnánk, erre már nehéz lenne rátenni még egy lapáttal, de Gyárfás másképp gondolta. 1993-ban néhány hónapon belül megválasztották a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnökének, majd az olimpiai bizottság elnökségébe is befarolt. A MÚSZ elnöki tisztségébe korábbi vízilabdás barátja, Ruza József ajánlotta be Széchy Tamás javaslatára. Huszonhárom éve vezette a szervezetet, ha a kajak-kenusokat vezető Baráth Etele nem lenne, Gyárfás volna az utolsó renegát sportvezető, aki túlélt minden problémás időszakot, botrányt, ami azóta történt. 1993 óta a tévézés mellett az úszóvonal szabta meg pályája ívét.

A Nap TV-hez visszakanyarodva, Gyárfásnak közeli ismerősei szerint is a televízió és benne a Nap-kelte volt élete fő műve. A szocialista kormányok idején remekül működött, alacsony költségvetésből hozta a bevételt, de látványos volt, hogy ellenzéki, főképp fideszes meghívottak nem szerepeltek a műsorban. Ezért Gyárfást már a kezdetek kezdetén elkönyvelték baloldali médiamágnásnak, ő ezt azzal cáfolta, hogy igenis hívtak a műsorba ellenzékieket, csak ők nem akartak menni. A Vico-tulajdonos Fenyő János a kilencvenes évek közepétől meg akarta szerezni a Nap TV-t, de Gyárfás ezt nem hagyta, és miután 1998-ban Fenyőt szitává lőtték kocsijában a Margit körút sarkán, voltak, akik Gyárfásra gyanakodtak. Ezeket a feltételezéseket ő mindig határozottan visszautasította, és többször leszögezte: minden vitás ügyüket elrendezték korábban. Tény, soha nem gyanúsították meg azzal, hogy köze lett volna a gyilkossághoz, az elkövető személye ismeretlen maradt. 

A bélyeg attól függetlenül rajta maradt, hogy konkrét bizonyítékkal az ügyben nem állt elő eddig senki. Gyárfásra ugyanakkor nem vetett jó fényt, amikor nemrég kiderült, a súlyos börtönbüntetésre ítélt, keményvonalas alvilági figurának tartott Portik Tamással is remek kapcsolatot ápolt.

Közben jött az 1996-os úszóbotrány: a Gyárfás vezette szövetség szervezett egy állítólagos versenyt, ahol tizenegy magyar úszó papíron teljesítette az olimpiai szintet, így utazhatott Atlantába. Miután a hamis jegyzőkönyvet nyilvánosságra hozták, Gyárfás mindent elismert, lemondott, és a következőképp magyarázott: „ A hamis jegyzőkönyvért én vagyok a felelős. [ ] Nem akarom kisebbíteni a dolgot, de mivel a hamis jegyzőkönyv ügye már több hónapja közismert,

úgy érzem, hogy a hamisítás felmelegítése inkább csak ürügy: egy tudatosan megszervezett lejáratási kampány folyik ellenem a Magyar Televízióban való érdekeltségeim miatt.”

Hozzátette, az érintett úszók edzőinek kívánsága az volt, hogy együtt készülhessenek tanítványaikkal az ifjúsági Európa-bajnokságra, és mivel a verseny az olimpia után következett, így ezt a megoldást választották. Azt mondta, ha ezek után az úszótársadalom és a szponzorok úgy döntenek, maradjon, szívesen megteszi. Ugyanebből a kottából játszott, amikor idén bizalmatlansági szavazást kezdeményezett maga ellen a szövetségben, miután Hosszú Katinka összetépte a támogatási szerződését, kirobbantva a háborút maga és Gyárfás között. Miképp 1996-ban, 2016-ban is kiállt az elnök mellett az addigra hűségesküt tett szövetség, sőt 1996-ban ennél is többet kapott. A CIB Bank és az Arena mint a szövetség támogatói jelezték, támogatásukat Gyárfás maradásához kötik. És hogy a MÚSZ közgyűlése milyen szinten ragaszkodott a személyéhez? 1996-ban 65:5, 2016-ban 118:2 volt az arány a „maradjon” javára.

Újra vissza a tévébe: ahogy az várható volt, az első Orbán-kormány hatalomra kerülését követően egyből száműzte a köztelevízióból a Nap TV-t, de négy évvel később a polgári kabinet ment, Gyárfás pedig postafordultával érkezett vissza műsorával, mely 2009-ig jelentkezett adásokkal, végül megszűnt. Az üzletember életművének egyik oszlopa ledőlt, de addigra olyan sok pillér támasztotta alá az építményt, hogy kívülről úgy tűnt, összerogyaszthatatlan. Mint fent érintettük már, rendelkezésére álltak a televíziós műsor és nyomtatott sajtó készítéséhez szükséges eszközök, így cége az Európai Úszószövetségnek (LEN) kezdett anyagokat gyártani. Annak a szervezetnek, melynek 2008 óta ő volt az alelnöke, 2012-től pedig a gazdasági igazgatója. Ha már lúd, legyen kövér – gondolta, és pályázott, majd bekerült a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) elnökségébe, 2013-ban pedig már alelnöke lett a testületnek. Pozícióhalmozóként ezzel sem elégedett meg, a kommunikációs és médiaügyek is hozzá kerültek a FINA-ban, és ide is elkezdte gyártani a műsorokat, illetve főszerkesztője lett a szövetség világszerte terjesztett magazinjának. Ahol megjelent, mindenhol a csúcsra akart jutni, sehol sem adta alább ennél. 

Gyárfás nem sűrűn szenvedett vereséget az üzleti életben vagy magas pozícióiban. Két ellenpélda akad azért. A 2012-es foci-Eb-pályázatunk ügyeit ő vitte a szervezőbizottság vezetőjeként, és bár vérmes reményekkel utazott a magyar delegátus a cardiffi döntés helyszínére, a végső szavazásnál óriási meglepetésére, Gyárfásék felháborodására nulla voksot kaptunk.

A másik egy korábbi, 2006-os ügy. Gyárfás Tamás ekkor már egy éve a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöki tisztségét is ellátta, és minden bizonnyal eggyel magasabbra vágyott. A MOB-elnökség egy részét megpróbálta Schmitt Pál elnök ellen hergelni, de végül kifaroltak mögüle a korábbi támogatók, és Schmitt maradt.

Hazai befolyása nem igazán csökkent a Nap TV 2009-es kilövésével. 1993-ban egy anyagilag és morálisan is mélyponton lévő úszószövetséget vett át, amiből tizenöt év alatt az ország első számú sportági nagyhatalma nőtt ki, mely nemzetközi szinten is a világ élvonalába került. Kis- és nagymedencés Európa-bajnoki, világbajnoki aranyérmek garmadát nyerték úszóink vezetése idején, hat nyári olimpiáról kilenc olimpiai bajnoki címmel tértek haza, ami önmagáért beszél. Eközben, többek között a FINA-ban és az európai szövetségben betöltött szerepét teljességgel kiaknázva, Gyárfás Magyarországra hozott öt úszó-, illetve vizes Európa-bajnokságot, és mi rendezhetjük 2017-ben a vizes világbajnokságot, 2020-ban pedig újra a vizes Eb-t. Végül egyirányú politikai beágyazottságára is sikerült rácáfolnia, ugyanis bal- és jobboldalról is kapott kitüntetést: a Medgyessy-kormánytól a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, a második Orbán-kabinettől pedig a Magyar Érdemrend középkeresztjét vehette át. Üzleti kapcsolatait kihasználva komoly szponzorokat sikerült az úszószövetség mellé állítania, ugyanakkor az tagadhatatlan szerencséje, hogy a jelenlegi kormány minden eddiginél többet költ az élsportra, azon belül az úszásra.

Ebben a szinte megingathatatlannak tűnő helyzetben találta a kirobbant Hosszú-, majd a Kiss László-botrány. A világklasszis úszó idén januárban azzal vádolta a szövetséget és Gyárfást, hogy nem biztosítják számára a világszínvonalú versenyzéshez a hátteret, és látványosan összetépte 12 millió forintos támogatási szerződését a MÚSZ-szal.

Kiderült, annak aláírását Gyárfásék a vizes vb reklámozásához kötötték, amibe Hosszú és edző-férje, Shane Tusup nem ment bele. Erre jött áprilisban a szövetségi kapitány nemierőszak-ügye, melynek nyomán a tréner lemondásra kényszerült. Gyárfás már itt talajt vesztett, ugyanis a szövetség elnökeként kiállt azért, hogy Kiss a börtönben már megbűnhődött 1961-ben elkövetett bűneiért. A közvélemény egyértelműen más álláspontot foglalt el, ebből az elnök nem kerülhetett ki erkölcsi győztesként.

A jég már nemcsak repedezett, de lassan be is szakadt alatta, amikor az immár háromszoros olimpiai aranyérmes Hosszú Katinka újabb kommunikációs támadást indított ellene októberben, és lemondásra szólította fel. Gyárfás nemmel felelt, bízott az elmúlt harminc évben felépített sportdiplomáciai és politikai kapcsolataiban, de amikor már közel tucatnyi – köztük egykori és jelenlegi olimpiai bajnok – úszó sorakozott fel Hosszúék mögé, lehetett sejteni, itt a vége, ugyanis a kormányzat óvó szemmel próbálja védeni a jövő évi vizes vébé minden mozzanatát, a Gyárfás körüli hullámok viszont már a nemzetközi partokat is elérték.

A neves úszók azzal vádolták Gyárfást, hogy hierarchikus felépítményt alakított ki a szövetségben, mely tele van lekötelezettjeivel, és hogy minden döntés az ő kezében van. Konkrét problémaként említették, hogy a közgyűlésből senki sem mer ellene szavazni a voksolási rendszer miatt, illetve azt, hogy a MÚSZ kihasználja sportolóit, és csak úgy ad ki állami támogatásokat, ha az úszók vállalnak bizonyos reklámmegjelenéseket számára.

A sportkormányzat részéről az utóbbi napokban több halk üzenet is érkezett Gyárfás felé, hogy át kellene gondolnia, mi a fontosabb az országnak, személye az elnöki székben vagy az úszók szereplése 2017-ben. Gyárfás döntött, távozik, de jobb ha rögzítjük: azzal, hogy lemond az elnökségről, a millióból mindössze egyetlen, de annál komolyabb kötelet vágott el, mely a hazai és nemzetközi úszóvilághoz köti. Mindazonáltal továbbra is őrzi a LEN-ben és a FINA-ban kiharcolt pozícióit, és társelnöki tisztét a vizes vb szervezőbizottságában.