„Erősebb csapatunk volt, mint gondoltuk, a tervezés ugyanis onnan indult, hogy ha a csoportból továbbjutunk, az már komoly eredmény” – kezdte értékelését az MKOSZ vezetője vasárnap az MTI-nek.
„Az, hogy első helyen zártunk, már várakozáson felül volt, utána a csapaton látszott, hogy a nemzetközi rutint még meg kell szerezni. A többi csapaton pedig az látszott, hogy megvan már ez a rutinjuk, és ennyivel előttünk vannak. A britek ellen már nagyon komoly volt a tét és a teher, ami lenyomta a lányokat. El kell gondolkodnunk azon, hogy miként tudjuk levenni ezt a terhet a vállukról, mert a közvélemény egy része azt gondolta, hogy azzal, hogy van esélyünk az olimpiai selejtezőre, akkor az már meg is van. Valljuk be, ez nagyon nagy falat lett volna” – jelentette ki Szalay Ferenc.
A szövetség első embere közölte, ha a britek ellen 62-59-re elvesztett negyeddöntőben ugyanolyan nyugodt a nemzeti együttes, mint előtte a csoportkörben, akkor négybe juthatott volna.
„Ha azok a csapatok, amelyek nemzetközi szinten vannak, megfelelő időmennyiséget adnak a magyar játékosoknak, akkor biztos vagyok benne, hogy ezek a nüánsznyi problémák nem jönnek elő. Itt például Határ Betti teljesítményére is gondolok, aki kiváló játékos, de az igazán éles helyzetekben még nem próbálta ki magát annyiszor, hogy bizonyos automatizmusok kialakuljanak nála. Összességében nagyon meg vagyok elégedve a hetedik helyünkkel, mert ez azt jelenti, hogy jó úton jár a magyar női kosárlabda. A fiatalok beépítése folyamatosan zajlik, és minél több lesz a nemzetközi meccs, annál hamarabb érhetünk oda Európa legjobb négy csapata közé.”
Az MKOSZ elnöke úgy vélekedett, hogy a jelenlegi U18-as és U20-as válogatott kosarasai – kiegészülve a náluk még fiatalabbakkal – jó menedzseléssel bő tíz évre meg tudják majd határozni a magyar kosárlabdát.
„Nem véletlenül hoztuk májusban azt a szabályt, hogy az NB I alapszakasz-meccsein az első félidőben egy 23 évnél fiatalabb magyarnak a pályán kell lennie” – erősítette meg Szalay Ferenc.
