A sportot is fertőzi a járvány

A koronavírus, nyomában racionális és irracionális döntéseken alapuló következményekkel, egyre burjánzik. Immár elérte a sportvilágot, sőt közvetlenül a magyar sportot is. A Sopron Basket női kosárlabdacsapata tegnap nem utazott el – no, nem Olaszországba, hanem a póthelyszínként kijelölt Ljubljanába sem, merthogy egy olasz csapattal találkozott volna. E mellé helyezve csupán a tegnapi történéseket – elhalasztják az asztalitenisz- és a fedett pályás atlétikai világbajnokságot, az Internazionale csütörtökön zárt kapuk mögött fogadja a bolgár Ludogorecet a labdarúgó Európa-ligában – bizony számolnunk kell azzal az eshetőséggel is, hogy akár a labdarúgó Európa-bajnokság és a tokiói olimpia is elmarad, de legalábbis ma még nehezen elképzelhető biztonsági intézkedések közepette rendezik meg.

Holnap zárt kapuk mögött játszanak a milánói San Siróban Fotó: REUTERS/Daniele Mascolo

– Nem vállaljuk annak a kockázatát, hogy a játékosaink és a szurkolóink Veneto tartományban élő emberekkel érintkezzenek. – Török Zoltán, a Sopron Basket ügyvezetője tegnap sajtótájékoztató keretében így indokolta a döntést, miszerint a csapat nemhogy az észak-olaszországi Schióba, de még a póthelyszínnek kijelölt Ljubljanába sem utazik ki a mára kiírt, az Euroliga csoportkörének 14. fordulójába számító, Famila Schio elleni mérkőzésre. Dacolva azzal, hogy esetleg játék nélkül elveszítik az összecsapást. Schio Észak-Olaszországban van, nagyjából pont ott, ahonnan már több száz megbetegedést jelentettek.

A soproniak kényes helyzete csupán egy a sok közül, hiszen világszerte sorra fújják le a jelentős sporteseményeket. Elhalasztották a március 22-29. között esedékes, puszani (Dél-Korea) asztalitenisz-csapat-vb-t és a nancsingi fedett pályás atlétikai vb-t. A Tokió Maratonon a tervezett 38 000 helyett csak mintegy 200-an indulhatnak. Kína, Türkmenisztán és Észak-Korea nem indul Újdelhiben a birkózó Ázsia-bajnokságon. Törölték az április 19-i sanghaji Formula–1-es nagydíjat, illetve későbbre halasztották. A kínai Hsziamen helyett a mexikói Cancúnban rendezik májusban az öttusa-vb-t.

Ez volt eddig. Egyelőre nincs hír arról, hogy a FINA törölte volna a Triesztbe (március 8-15.) tervezett női vízilabda olimpiai kvalifikációs tornát – amelyen Bíró Attila szövetségi kapitány válogatottja is indul –, de őszintén szólva meg lennénk lepve, ha a selejtezőre sor kerülne a szlovén határon fekvő olasz kikötővárosban. Úgy tudjuk, felmerült, hogy Magyarország átvállalná az esemény rendezését, de némi mérlegelés után az az álláspont győzött, hogy nagyobb egészségügyi kockázatot jelentene beengedni Budapestre az olasz, kínai és a többi válogatottat, mint a mieink­nek kiutazni Triesztbe.

Holnap zárt kapuk mögött játszanak a milánói San Siróban
Fotó: REUTERS/Daniele Mascolo

A járvány elérte az európai labdarúgást is. Az olasz Internazionale a biztonságot szem előtt tartva inkább zárt kapuk mögött fogadja a bolgár Ludo­gorecet.

A további következmények egyelőre beláthatatlanok. Ám a pánikkeltés szándéka nélkül felvethetjük: ha egy magyar kosárlabdacsapat nem hajlandó Ljubljanáig utazni, akkor mi a garancia arra, hogy sportolók ezrei és szurkolók százezrei vállalják majd, hogy részt vegyenek Tokióban az olimpián. S ha egy szimpla, még csak nem is kiemelt fontosságú nemzetközi futballmeccset inkább nézők nélkül rendeznek meg, akkor miért kockáztatnák a szurkolók egészségét a tizenkét országban sorra kerülő labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésével? Az idő most még nem sürget, de néhány héten belül ezekre a kérdésekre megnyugtató választ kellene kapnunk.

Schmitt Pál: Elképzelhető a halasztás

Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tiszteletbeli elnöke ugyan bízik abban, hogy a koronavírus-járvány ellenére megrendezik a tokiói olimpiát, de a helyzet súlyosságát nem akarja bagatellizálni. Vészmegoldásként csakis az olimpia egy évvel történő elhalasztását látja elfogadhatónak.

A sportvezető az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a világháborúk miatt már maradtak el olimpiák, illetve rendeztek játékokat bojkott miatt csökkentett létszámmal. Arra viszont még nem volt precedens, hogy világjárvány miatt kellett elhalasztani vagy felfüggeszteni olimpiát.

– A NOB-hoz hasonlóan egyelőre várakozó, de bizakodó állásponton vagyok, ami viszont kincstári optimizmus. Tudományosan ugyanis nincs megalapozva, hogy a világ nyárig túllesz a járványon, és teljesen veszélytelenül lehet megrendezni az olimpiát Tokióban július–augusztusban. Egyelőre csak reménykedünk abban, amit az orvostudomány mond, hogy a hőmérséklet növekedése árt ennek a vírusnak, és idővel meglesz talán az ellenszer is. Van egy mondás, miszerint aki időt nyer, az életet nyer. A mostani helyzetre ez tipikusan igaz – jegyezte meg.

Azt sem hallgatta el, ha most kellene dönteni, tényleg nem lehetne megrendezni az olimpiát, ugyanis képtelenség minden résztvevőt, sportvezetőt, médiamunkást, oda érkező érdeklődőt két hétre karanténba zárni. Kiemelte: tekintve a rendhagyó esetre, nincs a NOB-nak forgatókönyve arra, hogyan kell kezelni egy ilyen helyzetet, illetve meddig kell végleges döntést hozni.

– Szerintem legkevesebb két hónap múlva dönteni kell. Onnantól viszont nincs visszaút: igen vagy nem! Mindezt úgy, hogy százszázalékos biztonságot kell vállalni, és a sportolóknak biztosítani kell az esélyegyenlőséget. Olyan nincs, hogy kínai vagy most már ugye olasz sportolók, nézők, sportvezetők, médiamunkások nem jöhetnek. Ezzel sérülne az olimpia szelleme. Miként azzal is, ha annak legszebb szimbóluma, az olimpiai falu nem tudná vendégül látni az összes sportolót – fűzte tovább a gondolatait.

Kurucz Árpád

Abban az esetben, ha idén mégsem lehet megrendezni a játékokat, egyetlen megoldást tart elfogadhatónak.

– Túl sok lehetőség nincs, de az például kézenfekvő lenne, ha Tokió marad a házigazda, akkor nem idén, hanem jövőre rendezné meg az olimpiát. Egyetlen alternatívának a halasztást gondolom, de erre most még nem érett meg az idő.

A korábbi köztársasági elnök szerint a „zárt kapus olimpia” ötletét eleve el kell vetni. A program csökkenése sem járható út, azt pedig reklámfogásnak nevezte, hogy a nyári kezdésig valaki beugróként átvállalná a rendezést Tokiótól. – Japán a rendezett hátterével hét év alatt készült fel az olimpiai rendezésre. Fél év alatt ezt képtelenség megvalósítani – mondta.

Emlékeztetett arra, a 2016-os, riói olimpia előtt a brazíliai zikavírus adott okot aggodalomra, amellyel sokat foglalkozott a sajtó.

– A komoly tudományos összefogásnak hála azonban visszaszorították a vírust, így aztán gond nélküli volt a rendezés. Változatlanul bízom a tudományban, valamint abban a hallatlan fegyelemben és együttműködésben, amely a járvány kezelését az egész világon jellemzi. Úgy Kínában, mint Japánban, az Egészségügyi Világszervezetnél vagy éppen Magyarországon, ahol életbe léptek a védekező mechanizmusok – zárásként ismét a bizakodásának adott hangot a sportolóként kétszeres olimpiai bajnok sportvezető.