A hétfői sajtóbemutatón, a Testnevelési Egyetem (TE) aulájában a járványveszély miatt a kötet főszereplőjét fia, Bíró Rafael képviselte, ugyanakkor rövidfilmen látható volt Keleti Ágnes is, amint otthonában kezében tartja, nézegeti a könyvet, és azt mondja, hogy örül neki.
Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős államtitkára köszöntőjében megemlítette, hogy Keleti Ágnest nemcsak ő ismeri személyesen, hanem a gyerekei is, az eredményeit pedig mindenki. Mint mondta, nagy öröm sportkönyvet kézben tartani, mert minden sportoló élete érdekes olvasmány, majd úgy folytatta:
– Ági néni élettörténete nemcsak a hosszúsága miatt különleges, hanem azért is, mert a tornász mellett egy édesanya és egy sportszakember életét is megismerjük. Az az egészséges, pozitív életszemlélet, amely Ági nénit jellemzi, mindannyiunk számára példa lehet – hangsúlyozta Szabó Tünde, majd gratulált a könyv szerzőinek, és köszönetet mondott azoknak, akik támogatták a megjelenést.
Schmitt Pál olimpiai bajnok vívó, a Nemzet Sportolója, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) volt elnöke, a könyv előszavának szerzője emlékeztetett arra, hogy 2004-ben, amikor létrehozták a Nemzet Sportolója címet, Keleti Ágnes volt az első, akinek a neve elismerésre méltóként felvetődött. Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász, a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) elnöke elmondta, hogy miután a mű kiadásának ötletével Dobor Dezső megkereste őt, mindenki az első szóra csatlakozott támogatónak.
A kiadásban az MATSZ mellett közreműködött többek között az Emmi, a TE és Újpest önkormányzata is. Az eseményen levetítették utóbbinak azt a kisfilmjét, amelyet ősszel Keleti Ágnes díszpolgárrá avatása alkalmából készítettek. Ebben elhangzik Kelet Ágnes életszemléletének vezérmotívuma: „Az ember érzi, mi esik jól neki, és csak olyan dolgokat csináljon, amiket szeret. Az a legfontosabb a világon, hogy az ember szeressen.”
Mocsai Lajos, a bemutatónak otthont adó TE rektora kiemelte, hogy Keleti Ágnes az egyedüli magyar olimpiai bajnok, aki a TF színeiben lett ötkarikás aranyérmes. A tornász 1950 és 1954 között volt a TF Haladás versenyzője és ez idő alatt Helsinkiből egy arannyal tért haza. A másik négy bajnoki címet Melbourne-ben a Bp. Dózsa versenyzőjeként nyerte.
A Dobor Dezső, Dávid Sándor szerzőpárosból előbbi jelent meg az eseményen, és elmondta: azért tették 9-ére a bemutatót, mert pontosan két hónap múlva lesz százéves Keleti Ágnes.
– Ez a kiadvány több mint egy könyv, inkább egy Keleti 100 produkció, ugyanis egyidejűleg angol nyelven is megjelent, és az interneten is olvasható – mondta, majd felkérte Szabó Tündét, hogy a jeles évfordulóra készült emlékbélyeg 100-as sorszámú darabját adja át Bíró Rafaelnek.
A mű nyomtatott változata 5990 forintért kapható.
KALANDOS 100 ÉV „Egyenes, megbízható és türelmes, nagy önuralommal rendelkezik. Az erkölcs és a hangyaszorgalom élő szobra, egyszerűség és puritánság. Mindent a célszerűség és a megfoghatóság alapján kategorizál”– írja a Bak nő horoszkópja.
Igen ő valóban ilyen, a mi Keleti Ágnesünk. De hogy mi minden még? Ágnes a világ legidősebb olimpiai bajnoka, Magyarország legeredményesebb olimpiai érmes sportolónője (tíz olimpiai medál, köztük öt arany!). A közel száz eddigi éve hiánytalanul mindent felmutatott neki az életből, a poklok tornácaitól a mennyek kapuin át minden szegletet megismerhetett, a szépeket és a nyomorúságosakat egyaránt.
A jeles tanuló előtt származása miatt zárva maradt a sportolás és a továbbtanulás kapuja. Amikor híre ment, hogy a férjes asszonyokat nem viszik munkatáborba, villámgyorsan férjhez ment az edzőjéhez. A „nászéjszakát” az óvóhelyen, a pincében töltötték a párjával, akit hamarosan Mauthausenbe hurcoltak. Ágnes magára maradt, minden értékét átadva egy keresztény hölgy papírjaiért, azt hitte, hogy így átvészeli az átvészelhetetlent. Végül megérte azt a percet, amikor annyi rettegés és megaláztatás után szinte nincstelenül, de újra önmagaként bújhatott elő a pincéből a fényre.
Talán az öt olimpiai bajnoki címnél is nagyobb bravúr ez a tökéletes spárga a közelmúltból Fotó: MTI
1948 lehetett volna az első olimpiája, de az utolsó edzésén rosszul fogott talajt és az élet tartotta magát a kottához és megint csak elvett tőle valamit.
De mi ez egy Keleti Ágnesnek? Négy évre rá, 31 évesen Helsinkiben olimpiai bajnok, 1954-ben 33 évesen kétszeres világbajnok, 1956-ban 35 évesen négyszeres olimpiai bajnok. A maga természetességével teljesítette be Madách örök érvényű szavait, „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál.”
Ausztráliában maradt és a világ legjobbjaként megint elölről kellett kezdenie (hányadszor?), de nyughatatlansága innen megint tovább sodorta és végül Izraelben kötött ki, ahol férjhez ment, negyvenéves kora után két fiúgyermeket szült és nem mellesleg a maga kérlelhetetlenségével a semmiből teremtette meg az országnak a tornasportot. Hány és hány kanyarulat vezette addig, hogy öt éve feladta izraeli életét és újra budapesti lakos lett! Elég kalandos száz év! Érdemes elolvasni Dávid Sándor és Dobor Dezső Ági néni közelgő századik születésnapja okán megjelent 380 oldalas könyvét: Keleti 100 „Mert szeretek élni…” címmel.
