A Los Angelesben a nyugati világ elismerését is kiváltva húsz aranyat szerző román csapat Rióból csupán öt érmet, közte egyetlen aranyat hozott, s az előrejelzések Tokióra még ennél is borúsabb képet festenek. Keleti szomszédunknál törvénybe iktatnák a kötelező szponzorációt.
A tervezet a profitadó 30 százalékában határozná meg azt az összeget, amelyet a vállalkozások szponzorálásra fordítanának. A meglehetősen széles támogatottságot élvező, 33 képviselő által aláírt javaslat furcsasága, hogy törvény révén kötelezné a vállalkozókat szponzori tevékenységre, holott a mecenatúra szerte a világon önkéntes alapon működik. A módosítás arra is kitér, hogy kormányhatározat jelölné meg utólag azokat a sportágakat, amelyek a támogatások „egy bizonyos százalékát” kapják. Ezen túlmenően a sportra fordított szponzorálás újabb „bizonyos százalékát” a sportiskolákhoz kellene eljuttatni. A kezdeményezők szerint az új jogszabály ösztönözné a szponzorációs kedvet, hozzájárulna a sportélet fellendítéséhez.
Amire kétségtelenül nagy szükség lenne, hiszen az 1984-es olimpián még 20 aranyig, 16 ezüstig és 17 bronzig jutó, de még Sydney-ből is 11 arannyal hazaérkező Románia legutóbb Rióból már csak egy-egy arany- és ezüstéremmel és három bronzmedállal kullogott haza. Jövőre Tokióban még szerényebb teljesítményre számítanak, azt pedig máris biztosra veszik, hogy minden idők legalacsonyabb létszámú csapatával lesznek kénytelenek megjelenni – bár a váratlanul tokiói fellépési joghoz jutó U21-es labdarúgó-válogatott némileg megdobja a létszámot. Az „aszály” mindenekelőtt a sport alulfinanszírozására, illetve a sportiskolai rendszer, az utánpótlás-nevelés összeomlására vezethető vissza.
Aki azonban bármilyen rokonságot vélne felfedezni a fentebb említett törvénymódosítási próbálkozás és a magyarországi taoalapú sportfinanszírozási rendszer között, téves úton jár. Ebben a megállapításban az igazán sport közeli Tánczos Barna – az RMDSZ-szenátor néhány éve a Román Jégkorongszövetség elnöke volt, ma az anyaországi finanszírozású Székelyföldi Jégkorong Akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány elnöke – is megerősít.
– Többször szóba hoztuk a magyarországi példát, amelyet a bukaresti kormány azzal utasított el, hogy nem bízik a szakszövetségek pénzügyi fegyelmezettségében, abban, hogy az adókból érkező pénzeket elvszerűen, kiegyensúlyozottan osztják el – mondta a politikus.
Szerinte a jelen tervezet is több sebből vérzik. A kezdeményezők azonban a kifogásokat álproblémáknak tartják, azzal érvelnek, hogy a sport fejlődésével növekedik az alkalmazottak, illetve a hivatalosan leigazolt sportolók száma, a pénz tetemes része pedig társadalombiztosítási járulékok és adók formájában visszakerülne az államkasszába. Szerintük a sportegyesületeknél és sportiskoláknál ily módon legalább százezer új munkahely létesülne.
