Így változott Pécs arca a rómaiak óta

Egyedülálló 3D-s várostörténeti rekonstrukció készült Pécs városáról. Exkluzív képkockák a SZEMbeszédben.

– Mindketten pécsi kötődésűek. Mi jelentette a legnagyobb kihívást a megvalósításban? Az embernek ennyi 3D-rekonstrukció közül biztosan akad a szívéhez közel álló.
Balogh András: – A legnagyobb kihívás az volt, hogy egy egész várost kellett rekonstruálni, modellezni és textúrázni, és mindezt több animációs film és interaktív alkalmazás segítségével bemutatni. Pécs város esetében összesen hét plusz egy korszakot, a püspökvár esetében pedig tíz szakmailag meghatározható periódust készítettünk el. Részletesen hét római kori sírépítmény, 14 középkori és 12 kora újkori épület készült el nagy részletességgel. Ezenkívül számtalan „kiegészítő épületet”, korabeli embert, növényt, kiegészítő tárgyat és egyéb tárgyi elemet modelleztek és textúráztak. A munka során nemcsak ezeknek a modelleknek a megalkotása volt nagy kihívás, hanem az elkészült elemek elhelyezése, pontos pozicionálása és beállítása is rengeteg munkát igényelt, és mindezt nyolc és tíz korszakban egyenként kellett elvégezni.

B. G.: – Célunk elsősorban a püspökvár és a püspökvárban álló épületek, a székesegyház, a püspöki paloták, a székes káptalan épületei, a Szent János- és az Aranyos Mária-kápolnák rekonstrukciója volt. Mindezt minden történeti korszakban a püspökség 1009-es alapításától a török korig. Emellett a város történetét is be kívántuk mutatni, így a város fejlődésének legfontosabb korszakait is modelleztük, bennük a fontosabb épületeket: a középkorban továbbélő ókeresztény sírkamrákat, a város plébániatemplomait (Szent Benedek, Szent Bertalan és Mindenszentek temploma), a kolostorokat (ferences, dominikánus, ágostonos, karmelita), a jelentősebb palotákat (nagypréposti és kispréposti palota), a tettyei villát, továbbá az összes török középületet: a dzsámikat, fürdőket, türbéket, derviskolostorokat, sőt a lőpormalmot is, és természetesen a vár és a város védműveit. Ezek közül az épületek közül sok ma is áll, de átalakítva, néha alig felismerhető formában. A pécsiek és a Pécsre látogatók ezeknek a modelleknek a segítségével ráismerhetnek a város rejtőzködő, ősi történelmi múltjára.

– De mégis, hogy állt össze ez az „ősi múlt”? A 3D-rekonstrukció hogyan hat vissza a kutatásra, s mit ad hozzá a régészek, történészek munkájához? Derült esetleg fény a munka során eddig megválaszolatlan tudománytörténeti-kultúrtörténeti kérdésre is?
B. G.: – A rekonstrukció készítése közben a pécsi kollégákkal folytatott szakmai eszmecserék, viták számos alapvetően új és a város története szempontjából meghatározó jelentőségű eredményt hoztak. Az egyik legfontosabb, hogy a figyelem ráterelődött Pécs Karoling-korára, amiről eddig hajlamos volt megfeledkezni a kutatás, pedig nagyon jelentős emlékekről és nem csak a város és a püspökség megszületése szempontjából alapvető jelentőségű tényezőkről van szó. A máshol elért hasonló kutatási eredményekkel összeadódva az egész magyar államalapítás folyamatát is teljesen új színben tüntetik fel a római kor, a Karoling-kor és az Árpád-kor összefüggései, s e két utóbbi korszak kontinuitásának új bizonyítékai. Másik, inkább lokális jelentőségű, de számomra szintén fontos témakör volt a pécsi vár építéstörténetének, az egyes építési korszakok keltezésének és pontos meghatározásának, rekonstrukciójának kérdése. Új érvek merültek fel abban a vitában is, amelyek a középkori pécsi egyetemről, az egyetem épületének azonosíthatóságáról folynak.

B. A.: – Az elméleti rekonstrukciók mindig is visszahatnak a kutatásra, olyan kérdések elé állítják a kutatókat, amikre addig nem is gondoltak. Nagyon érdekes volt az alkotási folyamat során végigkövetni a szakmai párbeszédet, ami a grafikusok és a szakemberek között zajlott. Az egész nemcsak modell, hanem elméleti rekonstrukciós szinten is folyamatosan változott, bővült. Az egyik legérdekesebb tudományos eredmény, amit a 3D-rekonstrukció készítése során vettünk észre, hogy a Pécs 1686-os visszafoglalása során készült Joseph de Haüy-féle metszeten a városfal a teljes látkép nézőpontjához viszonyítva rossz perspektívából lett ábrázolva. Ezt a rajzolói figyelmetlenséget az elkészült 3D-modellből generált render és az eredeti kép összehasonlítása során vettük észre.

– A munkafolyamat során a történeti korszakok között melyek a leginkább szembetűnő változások? Miként szemléltetik ezeket a filmeken túl, a kiállításokon?
B. A.: – Nagy élmény volt látni a pécsi székesegyház belső rekonstrukcióját, valamint a folyamatos korszakonkénti változását, például amikor az egyik torony helyére faminaretet helyeztek. A török kori épületek közül minden dzsámi kiemelhető, mind-mind egy-egy építészeti csoda lehetett a maga korában. A rekonstrukciókhoz minden olyan épületről, ahol ma is vannak fellelhető emlékek, készítettünk a jelenkori állapotáról is fényképet, és erre egy pontosan megegyező nézőpontból egy rekonstrukciós képet is. Az így elkészült képeket egymás fölé helyeztük, és az információs terminálokon egy csúszka segítségével megnézhetik a látogatók. Ezeknél a képeknél meghatározó élményünk volt a tettyei püspöki palotát megnézni. Sokan nehezen tudják elképzelni, milyenek is lehetettek egykor ezek az épületek.

– Miért tartják fontosnak, hogy Pécs várostörténetét a modern technikák alkalmazásával is sikerült feldolgozniuk? Mit jelenthet ez az oktatásban lokálisan és országosan?
B. A.: – Pécs történetének elmesélésében és a romok értelmezésében nagyon fontos szerepe lehet az elkészült interaktív alkalmazásoknak és filmeknek, hiszen ezek hatékonyan közvetítik a történelmi ismereteket és minden korosztály számára befogadhatók. Fontos szerepe lesz az idegenforgalomban és szerves részévé válhat a múzeumpedagógiai óráknak. Az elkészült modellekből/tartalmakból további értékes oktatási segédtananyagokat szeretnénk kialakítani a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-vel. Alapvető célkitűzésünk volt, hogy a legfiatalabb korosztálytól a legidősebb korosztályig mindenkihez eljussanak ezek a tartalmak, melyek minden szempontból más, élményközpontúbb, ám mégis szakmailag megalapozott információkat tudnak közvetíteni mind a helyi lakosoknak, mind a turistáknak. 3D-s történelmi rekonstrukciót mi és más cégek is készítenek, de ennyire átfogó, egy egész város több korszakon átívelő történetét bemutató, komplex fejlesztés még nem született.

B. G.: – Ez a projekt az első kísérlet hazánkban egy város hat évszázados történetét végigkövető virtuális rekonstrukciójának megvalósítására. A tudományos kutatás sokszor nehezen hozzáférhető, és ez a megjelenítés közérthetővé és érdekessé teheti a nehezen értelmezhető eredményeit azok számára, akik csupán érdeklődők. A pécsieknek és a Pécsre látogatóknak egyaránt azonnal áttekinthetővé és nyilvánvalóvá teszi a város ősi múltját és mindazt az értéket, ami ebből ránk maradt, így segíti ezen értékek megbecsülését, megőrzését is.

A SZEMbeszéd korábbi írásait itt olvashatja!