Orwell rémálma ellen küzd James Bond

Világméretű lehallgatás vagy demokrácia. E kettő között választhatunk az új James Bond-film szerint.

Cicero mondta: „A változatosság gyönyörködtet!”. Kivéve, ha James Bond-filmről van szó. Az Ian Fleming regényei alapján világhírűvé vált 007-es ügynök ugyanis egy megbízható márka, amely éppen az állandóság miatt vonzza a nézőket a moziba. Mindenki tudja, mit várhat az immár 24 filmet számláló sorozattól. Akciót, gyönyörű nőket, áramvonalas autókat, robbanó órát, hullahegyeket és fölényes humort.

A legújabb epizód, a Sam Mendes rendezte 007 Spectre – A Fantom visszatér ebből a szempontból nem okoz csalódást. Megvan benne minden, ami egy James Bond-filmhez kell, sőt még több is annál. A produkció ugyanis az utóbbi évek lehallgatási botrányait helyezi a középpontba, így meglepően aktuális. Orwell legrosszabb rémálmának nevezik a filmben a gonosztevők tervét, vagyis a teljes megfigyelést. Amikor egy központi szervezet mindent lát, és mindent tud mindenkiről. Vagy ez, vagy a demokrácia, „jelentsen az bármit is” – ez A Fantom visszatér leosztása. Kérdés, hogy a jó fiúk győzelme elhozhatja-e a demokráciát. De ne szaladjunk ennyire előre!

Már hónapokkal a bemutató előtt mindenki a filmről beszélt. A 2005 óta Bondot játszó Daniel Craig ugyanis egy interjúban azt nyilatkozta, a film után szögre akasztja a kémöltönyt. Rögtön elindult a találgatás, ki lesz az utód. A jól értesültek Idris Elbára szavaztak, aki az első fekete Bond lehetett volna. A 47 éves Craig azonban visszakozott: amíg bírja erővel, „marad a brit titkosszolgálat kötelékében”.

A felhajtás így sem csökkent, az alkotók egy különleges történetet ígértek. A Spectre – ez a világuralomra törő árnyékszervezet, a Fantom elnevezése a filmben – ugyanis Bond gyerekkoráig vezeti vissza a szálakat, és feltűnik benne a 007-es talán legádázabb ellenfele, Ernst Stavro Blofeld, akit korábban az Oroszországból szeretettel, illetve a Gyémántok az örökkévalóságnak című filmekben is láthattunk. A főgonoszt ezúttal a Quentin Tarantino rendezte Becstelen Brigantykból és a Django elszabadulból ismert osztrák színész, Christoph Waltz személyesíti meg.

De ezzel vége is a különlegességeknek. A Fantom visszatér ugyanis hiába idézi fel Bond korábbi ellenfeleit (Mr. White, Le Chiffre, Dominic Greene) és elhalálozott szerelmeit (elsősorban Vesper Lynd), hiába utal a sorozat hőskorára, hiába tér vissza a szuperkém gyermekkorába, és hiába ismerjük meg a titkos mostohatestvért, az utóbbi évtized legvérszegényebb 007-es produkciója lett.

A nyitójelenet ütős, vágás nélkül követhetjük végig Bond útját, ahogy halottak napján a mexikóvárosi forgatagból kiválva felrobbant egy épületet, majd egy pörgő-forgó helikopterben verekszik a meggyilkolandó célszeméllyel. Ezt követően azonban inkább csak sablonos jeleneteket és üresen kongó párbeszédeket kapunk. Az előző 007-es film, a 2012-es Skyfall Bondot meglepően sebezhetőnek, és így emberinek mutatta. Az új film azonban visszatér a gépszerű Bondhoz, aki precíziós műszerként gyilkolja az ellent. Ez azonban valódi konfliktusok hiányában még kevés.

A legújabb Bond-lányként bevezetett Léa Seydoux sem váltja meg a világot, meg sem közelíti a Vesper Lyndet megszemélyesítő Eva Greent. De lehet, hogy nem is klasszikus Bond-lánynak szánták. Ha hihetünk az apró jeleknek, a hölgy komolyabb és sötétebb szerepet kaphat az elkövetkező 007-es filmekben.

Hiába a gyengélkedés, A Fantom visszatér még így is magasan napjaink akciófilmes átlaga fölött van. Hiszen legfőbb erényét, az eleganciát megőrizte. Minden Bond-film mint egy tökéletesen szabott öltöny, olyan. Mindegy, hogy vodka-martinit iszik, vagy egy zuhanó helikopterben verekszik, a 007-es mindig élére vasalt.

Edward Snowden, az amerikai nemzetbiztonság lehallgatási ügyeit kiszivárogtató informatikus új korszakot nyitott a világméretű megfigyelések történetében. Eddig csak sejtettük, most már tudjuk, a vezető hatalmak mindenkiről mindent tudnak. A Fantom visszatér éppen ezt a problémát helyezte a központba. A Spectre árnyékszervezet a megújuló brit hírszerzésen keresztül igyekszik mindenre kiterjedő tudáshoz jutni. James Bond és a régi vágású kémek azonban keresztülhúzzák a számításaikat. Mindenki megnyugodhat, a hatalmak nem a gonosz szolgálatában állnak, privát szféránk biztonságban van.

Nem árt azonban, ha tudjuk, bár a Fantomot kiiktatta, a 007-es legnagyobb ellenfele még valószínűleg szabadlábon van. És legalább olyan közelről figyeli Bondot, mint az Orwell rémálmát megvalósító hatalmak minket, mozinézőket.

(007 Spectre – A Fantom visszatér [16], amerikai–angol akcióthriller, 150 perc, 2015. Rendező: Sam Mendes.)