Négy rendezőnek ajánlották fel előtte a forgatókönyvet, így tudta, hogy gyorsan kell lépnie, ha ő akarja megrendezni. „Gyorsolvasó vagyok, így másfél óra alatt végeztem a szkripttel, de az időeltolódás miatt még négy órát kellett várnom, mire Hollywood felébredt reggel, hogy azonnal igent mondhassak” – mesélte egy interjúban. Megkapta a filmet, és ezzel a közönség járt a legjobban, hiszen a többi rendező csupán egy B kategóriás szörnyfilmet látott a forgatókönyvben, Scott viszont egy teremtéstörténetté terebélyesedő, hátborzongató űreposz első epizódját készítette el. Amelynek értékéből semmit sem vonnak le a kevésbé jól vagy simán csak gyalázatosan sikerült folytatások – mint például az Alien vs. Predator – A Halál a Ragadozó ellen.
Következő munkájával sem adta alább, bár az 1982-es Szárnyas fejvadász üzleti bukás volt, a rendezői változatnak hála, viharsebesen kultuszfilmmé vált. A replikánsokra vadászó Harrison Ford legendáját az idén bemutatott Szárnyas fejvadász 2049 című filmmel folytatta – igaz, már csak producerként –, amelynek jó részét Magyarországon vették fel. Akárcsak a Mentőexpedíciót, a rendező így szinte hazajár Budapestre.
A reklámok terén is letette a névjegyét Ridley Scott, az Apple 1984-es tévéreklámja a mai napig a műfaj klasszikusának számít. Az 1991-es Thelma és Louise után a 2000-ben bemutatott Gladiátorral, és az egy évvel későbbi A sólyom végveszélyben című filmmel dobott még nagyot, aztán az elmúlt másfél évtizedben mérsékelt kritikai ért el csupán – anyagi szempontból pozitívabb az összkép –, ez alól talán csak a két évvel ezelőtti Mentőexpedíció jelent kivételt.
Legújabb filmje a jövő év elején a mozikba kerülő A világ minden pénze című krimi, amellyel alig három hónappal a bemutató előtt fordul fel a világ. Az egyik szerepben a szexuális zaklatási botrányba keveredett Kevin Spacey lett volna látható, ám a majdnem kész alkotásból végül valamennyi jelenetét kivágták, és Christopher Plummerrel vették fel újra.
