Nemzetközi viszonylatban a magyarországi kereslet kevésbé jelentős, ám hazánkban is megfigyelhető a növekvő igény bizonyos egzotikus fajok – például kígyók, skorpiók és teknősök – tartása iránt.
Hazánk emellett jelentős tranzitországnak tekinthető, a határon elkobzott állatokat pedig (állat-egészségügyi kockázatok miatt vagy éppen azért, mert nem tudni, pontosan mely populációból származnak) csak ritkán tudják visszajuttatni a természetbe. Ilyenkor kijelölt mentőközpontokba szokták elhelyezni az állatokat. Decemberben például 114 jákópapagáj került a Szegedi Vadaspark karanténállomására, az állatokat egy bolgár férfi próbálta Olaszországba csempészni – mondta el a TRAFFIC szakértője.
Ugyanúgy, ahogy az internet lett a legális termékek legnagyobb piaca, virágzó hálózatát nyújtja az illegális termékek és szolgáltatások terjesztésének is. Orrszarvútülökből készült tonikoktól kezdve kiemelten veszélyeztetett teknősfajokig olyan lehetőséget biztosít a vadállatokkal kapcsolatos feketekereskedelmének, mint korábban semmi.
Az elmúlt két évben például csak a kínai weboldalakon havonta 1500, betiltott állati termékeket kínáló hirdetés jelent meg. A kereskedők az egyes árucikkekre kódneveket használtak, hogy rejtve maradjanak az ellenőrző hatóságok előtt. Így például a különösen kedvelt elefántcsont „fehér műanyag” néven szerepelt a hirdetésekben.
Ráadásul egyes eladók azt sem tudják, hogy illegális vadkereskedelemben vesznek részt. „Az aukciók és az antik tárgyakat árusító üzletek nem is hinnék, hogy ebből a szempontból problémát okozhatnak, ám ők is fontos szerepet játszanak a folyamatban” – mondta el Anya Rushing, a Nemzetközi Állatjóléti Alap egyik tagja, hozzátéve: ez az egyik oka annak, hogy nehéz felszámolni az ilyen hálózatokat.
Kecse-Nagy Katalin kiemelte: ez egy viszonylag kis kockázatú bűncselekmény, mely potenciálisan nagy profitot tud hozni, így igen vonzó a bűnszervezetek számára.
