a NASA egyik kutatója szerint.
Néhány régióban a túl sok eső, másutt a szárazság okoz majd gondot, de az, hogy végül milyen hatással lesz a termésre, függ attól, mikor éri el a csúcspontját az El Nino, és milyen gyorsan gyengül majd – mondta a massachusettsi klímakutató elnöke, aki szerint például a kenyai szárazság 10 százalékkal vághatja vissza a teatermést, bár a ciklus végi esőzések jót tesznek majd a következő évinek.
Amerikában a légköri viszonyok változását viharok követik északról, így a szárazságtól szenvedő Kalifornia és Florida is több esőhöz juthat, a záporok pedig végigsöpörnek a kontinens közepén fekvő államokon is.
Bár ez nem jelenti a kaliforniai nagy szárazság végét, hiszen az államban négy éve elmarad már a normális esőzés az állam hidrológusai szerint.
„Ugyanakkor a rengeteg eső betegségeket hozhat a citrusfélékre, így a floridai narancstermés ötvenéves mélypontra zuhanhat az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium szerint.”
A hidegvízi halak északra vagy a mélybe menekülnek majd, ami a tengeri madarak éhezéséhez és elvándorlásához vezethet – mondják tengerbiológusok és ornitológusok.
Ausztráliára viszont szárazság várhat a Csendes-óceán melegedésével – viszont legalább kevesebb lesz a trópusi ciklon, amelyek az elmúlt években földcsuszamlásokhoz vezettek a kontinensen. Így Watkins szerint a csapadékos levegő nem lépi át nyugatról a partokat, a belső területek pedig szárazak maradnak – igaz, az aszályos nyugati Queensland számára mindenképpen jól jönnek az esőzések.
Az El Nino az Atlanti-óceánban is beindít folyamatokat, például széllökések jöhetnek a meder körül. Idén két gyilkos vihart vészelt túl a partvidék, de egyelőre a hurrikánok és viharok száma alatta marad a szezonális átlagnak a környéken.
Trenberth szerint a tudatos tervezés – például a víz tartalékolása – segíthet a gazdaságoknak a '82-'83-as és '97-'98-as viharoknál jobban átvészelni a közelgő El Nino-t. A vízgazdálkodás a szervezeteknek és a magánembereknek egyaránt nagy kihívás lesz – mondta.
