Megjött Kecskés

Hogy el ne feledkezzünk róla ebben a hatalmas entellektüelforgatagban, váratlanul felbukkant a baloldal sötétjéből Mesterházy Attila, a bukott MSZP-elnökök egyike. A „kecskés”.

Pilhál György Fotó: Katona_Vanda Forrás: Magyar Nemzet

Hogy el ne feledkezzünk róla ebben a hatalmas entellektüelforgatagban, váratlanul felbukkant a baloldal sötétjéből Mesterházy Attila, a bukott MSZP-elnökök egyike. A „kecskés”. (Évekkel ezelőtt kecskékkel való intim együttlétet javasolt kormánypárti riválisainak.) Emberünk Facebook-szózatából az ingerültség mellett ezúttal a lódobogás is kiérződött: Orbán Viktor a magyar emberek ellensége – tájékoztatta olvasóit –, „csak a kormányoldali településeknek adott a köz pénzéből”. (Természetesen csúsztatás az egész, de ebbe most ne menjünk bele.) Hogy hitet tegyen a hoppon maradtak mellett, egész sor válogatott szitkot zúdított a kormányfőre, a hatalomvágyótól a gazemberig. Az ember szinte maga előtt látta, amint kivörösödve, habzó szájjal hadarja az éppen eszébe jutó sértéseket. (Exelnök úr máskor is beszólt már Orbán Viktornak, de olyankor civilizáltan fogalmazta meg épületes marhaságait. Egy példa: „A kormányfő tudatosan szembevezeti az országot azzal az Európával, amely évtizede oly gálánsan befogadott bennünket.”)

Ha az indulatos kifakadás okait keressük, nem kell messzire mennünk. Megkésve kapcsoló emberünk most ébredt rá: ha befutó helyet szeretne Gyurcsány listáján, nyelvezetben is föl kell zárkóznia a nagyságrendekkel trágárabb Jakab Péter-figurákhoz. Ilyen egyszerű.

Néhány éve Balogh András, az MSZP akkori elnökhelyettese a következőket írta övéinek: „Reális veszélye van annak, hogy a jövőben eljelentéktelenedünk, a 2010-es személycserék nem voltak meggyőzőek. A taszítónak tartott öregeket szürke fiatalok váltották, a rossz arcokat az arc nélküliek.” Konkrétabban: a pofátlanok.