Ajándékot kapott a „különleges űrhajós”

A Nemzetközi Űrállomás személyzetével beszélgethetett John Glenn, az első amerikai űrhajós, aki megkerülte a Földet az Egyesült Államok számára oly fontos „történelmi repülés” ötvenedik évfordulóján.

A most 90 éves Glenn – aki űrhajóskarrierje után egy ideig Ohio állam szenátora volt – 1962. február 20-án az amerikaiak közül elsőként repülte körbe a Földet, közel öt óra alatt háromszor.

Az évfordulóról az Ohiói Állami Egyetemen helyi idő szerint hétfőn rendezett ünnepségen emlékeztek meg, amelynek részeként Glenn az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA ajándékaként élőben beszélgethetett a Nemzetközi Űrállomás személyzetével az űrkutatásról és a NASA jövőjéről.

Az űrverseny első szakaszában a Szovjetunió volt fölényben: ők küldték az első műholdat a világűrbe, és Jurij Gagarin személyében szovjet állampolgár járt első emberként a világűrben. Az „űrsokk” után John F. Kennedy amerikai elnök azt tűzte ki célul, hogy az Egyesült Államok hozza be lemaradását, és a Holdon az első ember már amerikai legyen.

A cél érdekében óriási erőforrásokat mozgósítottak a NASA vezetésével. Az első amerikai űrhajós, aki körberepülte a Földet, John Glenn lett. Az ohiói születésű Glenn a második világháborút és a koreai háborút is vadászpilótaként harcolta végig, 1957-ben egy szuperszonikus vadászgéppel ő hajtotta végre az első transzkontinentális repülést, a Los Angeles és New York közötti utat 3 óra és 23 perc alatt tette meg.

John Glenn három év kiképzés után, 1962. február 20-án indult küldetésére. Friendship–7 nevű, kúp alakú, 3,4 m magas, alsó felén 1,9 m széles, 1350 kg tömegű űrhajóját Mercury Atlas 6-os rakéta állította Föld körüli pályára. Glenn 4 óra 56 perc alatt háromszor kerülte meg a Földet, 28 238 km óránkénti sebességgel.

John Glenn nemzeti hős lett. Számos kitüntetést kapott, Amerika-szerte iskolákat, utcákat neveztek el róla. 1965-ben befejezte katonai szolgálatát, és politikusi pályára lépett. 1974 után négyszer választották meg Ohio állam szenátorának, a washingtoni törvényhozásnak 1999-ig volt tagja. 1988. október 29-én, 77 évesen a Discovery űrrepülőgéppel ismét a világűrben járt, a küldetés célja az volt, hogy tanulmányozhassák az űrutazás hatását az öregedő szervezetre – így ő lett a legidősebb ember, aki valaha a világűrben járt.

A Mercury programot követte a Gemini program, amely a Holdra szálláshoz szükséges technika kifejlesztését célozta. Az Apollo program során 1969. július 21-én – nyolc évvel az első emberi űrutazás után – az amerikai Neil Armstrong lépett első emberként a Holdra, Kennedy elnök álma beteljesült.