Okosabbak lettek a szigeten talált vegyülettől

Amerikai kutatók egérkísérleteikben igazolták, hogy egy polinéz gyökerekkel bíró, a Húsvét-szigeteken talált szer javítja a kisemlősök kognitív képességeit, csökkenti szorongásukat és depresszióra való hajlamukat.

NT
2012. 07. 02. 11:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tanulási képesség és a memória mindenkinél hanyatlik az életkor előrehaladtával, és egyre több embert érintenek a szellemi leépülés különböző formái is. A Neuroscience című szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók arról számoltak be, hogy azok az egerek, amelyeknek folyamatosan rapamicint tettek az ételükbe, fiatal és idősebb korukban is gyorsabban tanultak, és jobb volt a memóriájuk.

Mint Veronica Galvan, a Texasi Egyetem kutatója elmondta, a szer csökkentette az állatok szorongását is, és kevesebb depresszióra utaló viselkedési formát tapasztaltak náluk. Mind a szorongás, mind a depresszió jelentősen befolyásolja az ember kognitív teljesítményét, ezért megelőzésük önmagában javíthatja a tanulás eredményességét és a memóriát.

A szorongás fokának mérésére egy kifutóval ellátott ketrecet alakítottak ki a kutatók. A kevésbé szorongó állatok kíváncsiak voltak a kinti világra, és sok időt töltöttek el felfedezésével, míg a szorongóbbak rövidebb időre és közelebbre futottak ki.

A depresszió mértékét úgy vizsgálták a rágcsálóknál, hogy megnézték, mekkora erőfeszítést tesznek szabadulásukért, ha farkuknál fogva tartják őket. Minél inkább hajlik a depresszióra a kisállat, annál kevésbé küzd a számára kellemetlen helyzetből való szabadulásért. Galvan szerint az egerek minden korcsoportjára érvényes volt, hogy a rapamicinnel kezelt állatok nem adták fel, igyekeztek szabadulni.

A kutatók három agyi ingerületátvivő anyag, a szerotonin, a dopamin és a norepinefrin szintjét is mérték. A rapamicinnel kezelt egerek agyában mindhárom ingerületátvivő anyag nagyobb mennyiségben volt jelen – idézte a tanulmányt a Science Daily című tudományos portá.

A rapamicin bakteriális melléktermék, amelyet a csendes-óceáni szigetvilágból származó talajmintákban mutattak ki az 1970-es években. A Streptomyces hygroscopicus gombatörzsből azonosított vegyület nevét a Húsvét-sziget polinéz elnevezése (Rapa Nui) után kapta.

A vegyület először gombaölő tulajdonságai miatt került a figyelem középpontjába, majd a szervátültetésen átesett betegeknek adták kilökődésgátló szerként. Később kiderült, hogy tumorellenes szerként is hatásos a rapamicin, lassítja a rákos daganatok növekedését, ezért alkalmazzák ma már kemoterápiás hatóanyagként is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.