Érzelmi-értelmi intelligencia: Mi lesz háromezer év múlva?

Lefelé ívelő tendenciát mutat az emberiség érzelmi és értelmi intelligenciája. Mi lesz háromezer év múlva?

Lassan, de biztosan romlanak az emberiség intellektuális és érzelmi képességei – állítja a Stanford Egyetem egy kutatója, aki provokatív elméletét a Trends in Genetics című folyóiratban tette közzé.

Az emberi intelligenciát és viselkedést rengeteg gén optimális működése és kölcsönhatása határozza meg, e „hálózat” fenntartása óriási evolúciós nyomást jelent. Gerald Crabtree, a Stanford Egyetem kutatója tanulmányában arra mutat rá, hogy ez a bonyolult génhálózat különösen hajlamos a mutációkra, viszont modern társadalmunkban nem működik a természetes kiválasztódás – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

Mikor volt a csúcspont?

„Intellektuális képességeink és az intelligenciát meghatározó sok ezer gén optimalizálása nagy valószínűséggel a korai modern ember kevéssé verbális kommunikációjú szétszórt csoportjainál fejlődött ki, mielőtt elődeink kirajzottak volna Afrikából. Ebben a környezetben ugyanis az intelligencia döntő volt a túlélés szempontjából, vagyis igen erőteljes evolúciós nyomás határozta meg az értelmi képességeket befolyásoló géneket. Vélhetően ekkor érte el csúcspontját az emberi intelligencia” – fejtegeti a szerző.

A kutató szerint ettől a ponttól viszont megkezdődött a hanyatlás. A földművelés kifejlődésével, majd az urbanizációval egyre kevésbé érvényesült a természetes kiválasztódás, az intellektust gyengítő mutációk „kiszűrése”.

Gerald Crabtree abból kiindulva, hogy értelmi képességeinket 2000-5000 gén határozhatja meg, valamint figyelembe véve, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg az emberi genomban a betegségeket hordozó mutációk, kiszámította, hogy háromezer év múlva, vagyis 120 nemzedéken belül, mindenki legalább két olyan mutációval rendelkezik, amely károsan befolyásolja értelmi vagy érzelmi stabilitásunkat. Mi több, a legújabb idegtudományi eredmények azt mutatják, hogy az agyi funkciókat meghatározó gének különösen hajlamosak a mutálódásra. A Stanford Egyetem kutatója szerint a kisebb kiválasztódási nyomás és a nagy számú enyhe mutációt hordozó gén aláássa értelmi és érzelmi képességeinket.

Aggodalomra semmi ok

Nem kell azonban Gerald Crabtree szerint aggódni, a folyamat ugyanis meglehetősen lassú, a tudomány gyors fejlődése pedig minden bizonnyal megoldást kínál majd a problémára.
„Ismerjük majd az intellektuális képességeinket befolyásoló sok millió génmutáció mindegyikét, ahogy azt is, hogy milyen kölcsönhatásban vannak egymással, és korrigálni az összes „meghibásodást”. Ennélfogva többé nem lesz szükség a természetes kiválasztódás brutális mechanizmusára” – vélekedett Gerald Crabtree.