A rákos sejtek olyan mikrohólyagocskákat hagynak hátra, melyek fehérjét és exoszómáknak nevezett RNS-egységeket tartalmaznak. Ezek kimutathatók a vérből, a gerincvelő-folyadékból, illetve a vizeletből is. Az exoszómákon keresztül vizsgálhatóvá válik a genetikai információ, amiből következtetni lehet a rák molekuláris összetételére és állapotára.
A Massachusetts-i Általános Kórház kutatói már 2008-ban felismerték, hogy az exoszómák megőrzik a szülők sejtjeinek genetikai információit. Ezek a 30–100 nanométeres hólyagok olyan szállítóeszközök, melyek sejttől sejtig viszik a molekulákat. A felfedezés ellenére klinikai vizsgálatokhoz mindeddig nem használták őket.
„Korábban nem volt arra példa, hogy a tumor genetikai összetevőit vérből vagy gerincvelő-folyadékból ki tudtuk volna mutatni” – mondja a Harvard Egyetem idegorvosa, Fred Hockberg. A férfi egyik vezető kutatója az új diagnosztikai eljárásnak, melyet igyekeznek olyan szintre fejleszteni, hogy felismerhetővé váljanak a genetikai mutációk, mint például a glióma, az agyrák leggyakoribb formája.
A rákos betegek számára a többszörös szövettani vizsgálatok életveszélyesek lehetnek, ezért kiemelt jelentőségű ez az új módszer, melynek során a gerincvelő-folyadékból és a vérből kimutatható RNS-egységek vizsgálata lehetővé teszi a genetikai változások nyomon követését.
A kutatók az exoszómákat egy diagnosztikai eszköz segítségével elválasztják az úgynevezett biofolyadéktól, majd kicsomagolják a megfelelő genetikai információt. A rák azonosítását követően a folyadék révén a szakemberek rendszeres időközönként figyelemmel kísérhetik az elváltozást, valamint azt, hogy a páciens hogyan reagál a kezelésekre.
Hatékonyabb a jelenlegi módszereknél
Az MRI egy rendkívül hatékony eszköz, ám a tumorokat csak abban az esetben mutatja ki, ha azok legalább egy milliméter átmérőjűek, és mintegy 100 ezer tumorsejtet tartalmaznak. Emellett a hagyományos sugárterápiával kezeltek között gyakran előfordul, hogy az elpusztított, de még a szervezetben maradt sejteket tévesen a tumor újranövekedéseként diagnosztizálja, tehát nem mindig vezet pontos eredményre.
Az exoszómás vizsgálat hatékony módja lehet a prosztatarák felismerésének is. Jelenleg a PSA-módszerrel próbálják kiszűrni a betegeket, melynek során a prosztatamirigy által termelt fehérje megemelkedett szintjéből következtetnek a rák jelenlétére. Ez azonban korántsem megbízható módszer.
A klinikai kísérletek továbbra is folyamatban vannak, az eredményt előreláthatóan áprilisban jelentik be Bostonban. A kutatók már biztosak abban, hogy a módszer alkalmazható, jelenleg a pontosságán és az érzékenységén igyekeznek csiszolni.
