Ősi, mumifikálódott tevecsontokat találtak Kanada legészakibb sarkvidéki területén, az Ellesmere-szigeten. Natalia Rybczynski, a Kanadai Természeti Múzeum paleobotanikusa a Nature Communications című szakfolyóirat keddi számában közölte, hogy a lelet tanúsítja: az az állat, amelyet a sivatag hajójaként azonosítanak, egykoron hóval és jéggel borított erdőkben élt a mai Kanada zord északi vidékein.
A tevecsontokat a sarki szigetívhez tartozó Ellesmere középnyugati részén, Stratchona Fiordnál fedezték fel. A közelben már találtak medve-, őz-, borz-, ló- és békamaradványokat. Három és fél millió évvel ezelőtt a fjord vidéke úgy nézhetett ki, mint egy tipikus északi erdőség: rengeteg vörösfenyő, tó és mocsár, tőzeges liget – magyarázta a tudós, hozzáfűzve, hogy az átlagos hőmérséklet nulla Celsius-fok lehetett. Napjainkban már csak Afrika, Ázsia és Ausztrália száraz és sivatagos területein élnek tevék.
Ősi példányaik azonban először Észak-Amerikában jelentek meg mintegy 40 millió évvel ezelőtt, ott azonban később kihaltak. A kanadai paleobotanikus szerint a sarki teve legalább egyharmaddal nagyobb lehetett mai társainál, és feltehetően egypúpú volt. A Yukon vidékén már korábban is rábukkantak maradványaira, de a mostani, a tundra kavicsos homokjában feltárt lelet érdekessége, hogy a csontokon apró kollagénrészek is épségben megőrződtek. (A kollagén egyike a természetben előforduló fehérje, a kötőszövet fő alkotóeleme.)
A mumifikálódott fehérje elemzése révén a tudós nemcsak azt tudta megállapítani, hogy a csontok valóban tevéből származnak, hanem az állat faját is sikerült azonosítani: kiderült, hogy meglehetősen közel áll a maiakhoz. Ebből Rybczynski azt a következtetést vonta le, hogy abból a tucatnyi tevefajból, amely egykoron Észak-Amerika zord területein barangolhatott, a szóban forgó volt az, amelyik átkelt a Bering-földhídon, és idővel meghódította a sivatagokat.
