A nyári időszámítás bevezetését, azaz hogy a helyi időt egy órával állítsák előre az adott időzóna idejéhez képest, az amerikai Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, de csak 1916-ban vezették be először Amerikában. A nyári időszámítás elnevezés onnan ered, hogy ez az időszak, legalábbis az északi féltekén, nagyrészt a nyárra esik. A nyári időszámítás rendszere Magyarországon először 1916-tól 1957-ig működött, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal.
Az 1973-as kőolajválság után a nyugati világ országai újra elővették az óraállítás ötletét, hogy a vállalatok és a háztartások számára egy óra világosságot nyerjenek, ezzel energiát takarítsanak meg. A nyári időszámítást elsőként Franciaországban vezették be 1976-ban, a példát számos európai ország követte.
Az óraállítási módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Amennyiben a nap által sugárzott „ingyenes” fény nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége.
Magyarországon a nyári időszámítást 1980. április 6-án, villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra, az órákat szeptember végén igazították vissza. 1996-ban egy kormányrendelet az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez igazította a magyar gyakorlatot, így a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján közép-európai idő szerint 2 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3 órakor végződik. (A módosításra a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt is szükség volt.)
Az Egyesült Államokban a nyári időszámítás húsz év óta változatlan szabályait 2007-ben – az energiafelhasználás további csökkentésének reményében – megváltoztatták. Eszerint náluk a nyári időszámítás március második vasárnapjától november első vasárnapjáig tart. Oroszországban 2011-ben elnöki rendelettel eltörölték a téli időszámítást. Az új moszkvai idő az addigi nyári idő lett. Fehéroroszország és Ukrajna ugyanígy járt el.
A nyári-téli időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják arra hivatkozva, hogy napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások: az emberek többet néznek tévét, és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, ami megváltoztatta a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeit és hátrányait. Ugyanakkor az átállás hatással van az emberek bioritmusára, közérzetére, statisztikák szerint az ezt követő napokban nő a közlekedési balesetek száma.
A vasárnap életbe lépő nyári időszámítás Európában október 27-éig tart.
