Akár hónapokkal is előre jelezhető a vulkánkitörés

Az új felfedezés fényében a vulkánkutatóknak a föld mélyében jelzett rengésekre kell odafigyelniük. A „pokol országútjának” felfedezése segíthet.

A vulkán forró, olvadt kőzeteket, magmát lövell ki a kráteréből, amely a földmag és a földkéreg között elhelyezkedő földköpenyből származik. A vulkán alatt magmakamra képződik, és amikor a tüzes anyag nyomása elég nagy, bekövetkezik a kitörés.

A magma általában lassan jut a kamrába, és hosszú ideig egyfajta közbülső állomáson tartózkodik, sok kilométerrel a vulkán alatt. A Nature tudományos folyóirat legújabb számában megjelent tanulmány szerzői azonban abból indultak ki, hogy léteznek közvetlen utak is, amelyeken át a földköpeny magmája a földkérgen keresztül egyenesen a magmakamrába tud feljutni. Így a vulkán különlegesen rövid idő, pár hónap alatt nyomás alá kerülhet.

Nem az ipari környezetszennyezés, hanem a vulkánkitörések eredményeként légkörbe kerülő kén-dioxid lassítja le a Föld felmelegedését – derül ki egy friss felmérésből. A tudósok választ kaptak arra, hogy miért nem melegedett a szakértői előrejelzéseknek megfelelően a Föld légköre 2000 és 2010 között.

A tíz legmelegebb év között volt 2012 globális szinten az átlaghőmérsékletet tekintve.

A szárazföldi állatokra is sokrétű hatással van az északi-sarkköri felmelegedés, a jég felgyorsult olvadása egy tanulmány szerint.

Gyorsabban olvadnak az Antarktisz partjainál az eddig stabil, tartósan fagyos talajterületek, mint azt eddig vélték.

Az északi-sarki metánkibocsátás felgyorsíthatja a tengeri jég olvadását és a klímaváltozást, ami több mint 60 ezer milliárd dollárba kerül a világgazdaságnak az elkövetkező évtizedekben a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint.

A New York-i Columbia Egyetem kutatóinak Philipp Ruprecht vezette csoportja a Costa Rica-i Irazu vulkán 1963 és 1965 közötti működését elemezte. Az Irazu – vulkanikus kőzetben megjelenő – olivin kristályaiban  nikkelmaradványokra bukkantak. Ez az elem a földköpenyben fordul elő, és a kutatók szerint felszíni megjelenése arra utal, hogy a magma rendkívül gyorsan emelkedett föl. Ha lassabb lett volna, a nikkel elolvad, és teljesen összekeveredik a kristállyal.

Számításaik szerint a magma néhány hónap alatt tette meg földkérgen át vezető 35 kilométeres utat. „Biztos, hogy létezik egy csatorna, amely a földköpenyt a magmakamrával összeköti. Ezt neveztük el a pokol országútjának” –  magyarázta Terry Plank geokémikus.

Nikkelmaradványokat találtak az olivin kristályokban mexikói, szibériai és északnyugat-amerikai vulkánok környezetében is. A kutatás eredményei megmagyarázzák, miért regisztrálnak a szeizmológusok időnként rejtélyes, 20-30 kilométeres mélységben lezajló földmozgásokat néhány hónappal az erős vulkánkitörések előtt. A földrengés azt jelezheti, hogy a magma utat tört magának a föld alatti csatornán keresztül. Két esetre is utaltak a tudósok, az 1991-es, Fülöp-szigeteki Pinatubo és a 2010-es izlandi Eyjafjöll kitörésére.

Az új felfedezés fényében a vulkánkutatóknak a föl mélyében jelzett rengésekre kell odafigyelniük, mert ez nem hetekkel vagy napokkal, hanem már hónapokkal korábban előre jelezheti a kitörést. Életeket lehet így megmenteni, és a károkat is csökkenthetnek.