Egyre több tanulmány hangsúlyozza a fertőzések, elsősorban a gyomor és az íny betegségeinek szerepét a hasnyálmirigyrák kialakulásában. Ez a különlegesen veszélyes daganat az Amerikai Rákkutató Társaság becslései szerint 2013-ban mintegy 37 500 beteg halálát fogja okozni az Egyesült Államokban.
Rendkívüli veszélyessége ellenére a tudósok nem ismerik a főbb kiváltó okait, hiszen csak a megbetegedések 40 százaléka írható az ismert kockázati tényezők számlájára – idézi a Live Science tudományos portál a Carcinogenesis című szaklapban megjelent tanulmányt.
„A hasnyálmirigyrák a legrosszabb daganatfajta, amely embert érhet. Halálozási aránya a legmagasabb, 96 százalékos” – magyarázta Wasif Saif, a bostoni Tufts Egészségügyi Központ gyomor- és béldaganat-kutató programjának igazgatója. Az ismert kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, az alkoholizmus és a hasnyálmirigy gyulladása.
A providence-i Brown Egyetem Dominique Michaud epidemiológus vezette kutatócsoportja szerint a tudományos irodalom leginkább két bakteriális fertőzést hoz összefüggésbe a hasnyálmirigyrákkal. Az adatok arról tanúskodnak, hogy valószínűleg hajlamosabbak a hasnyálmirigyrákra a gyomorrák és a gyomorfekély kialakulását okozó Helicobacter pylori baktériummal fertőzött személyek, valamint a rossz szájhigiénés szokások következtében fellépő Porphyromonas gingivalis nevű ínyfertőzésben szenvedők.
„Számos elmélet igyekszik megmagyarázni, hogyan járulnak hozzá ezek a baktériumok a hasnyálmirigyrák kifejlődéséhez. Egyikük szerint a fertőzések testszerte gyulladást okoznak, ami szerepet játszik a hasnyálmirigyrákban” – fűzte hozzá Saif.
Egy másik elmélet azt állítja, a baktérium-fertőzések az immunrendszerben indítanak el változásokat. Ha pedig a szervezet védekezése módosul vagy meggyengül, a test kevésbé tud ellenállni a ráknak.
A tanulmány szerint a hasnyálmirigyrák kockázati tényezői, a dohányzás, az elhízás és a cukorbetegség is tompíthatják az immunválaszt, kaput nyitva ezzel a lehetséges kórokozóknak. „Nem új keletű elképzelés, hogy a baktériumfertőzések kiválthatják a rák egyes fajtáit. Az elmúlt évtizedben többféle összefüggést tártak fel a tudósok” – hangsúlyozta Saif.
A hepatitis B és C vírusa a májrák egyik okozója, a méhnyakrák szorosan köthető a humán papillomavirus (HPV) okozta fertőzéshez, az orr és a torok daganatát összefüggésbe hozzák az Epstein-Barr vírussal.
A tanulmány szerint a bakteriális fertőzések és a hasnyálmirigyrák kapcsolatának megértése lehetővé teszi a daganat korábbi felismerést és kezelését is. A családtagok pedig segíthetnek, amikor az orvos arra hívja fel a beteg figyelmét, hogy változtasson életmódján, szokjon le a dohányzásról és javítson a szájhigiénés szokásain.
Jelentősen növeli a mell- és a petefészekrák kialakulásának kockázatát az úgynevezett TERT gén elváltozása egy nemzetközi tanulmány szerint.
Jóval kisebb a petefészekrák kialakulásának kockázata azoknál az anyáknál, akik szoptatják kisbabáikat, és minél tovább, annál nagyobb a védelem – számolt be a hírről az mno.hu.
A mell-, a prosztata- és a petefészekrák kockázatát növelő számos új génvariációt fedeztek fel egy, a maga nemében minden korábbinál nagyobb szabású új tanulmány kutatói, ami új utakat nyithat a rizikócsoportba tartozó páciensek szűréséhez és jobb gyógyszerek kifejlesztéséhez.
Az éjszakai műszaknak súlyosabb következményei is lehetnek a napirend felborulásánál – figyelmeztetnek a kutatók. Az éjjel dolgozó nőknél ugyanis magasabb a petefészekrák kialakulásának esélye.
