Megtalálták Aquincum százhúsz éve keresett falát

A területen a vasúti forgalom miatt korábban nem volt lehetőség módszeres feltárásra, így a most előkerült leletek különleges jelentőséggel bírnak.

Az építkezés során a régészek a fal felfedezése mellett gazdag leletanyagot is találtak, egyebek mellett előkerültek a földből pénzérmék, kerámiaedények és az erdők istenének egy egészen különleges, épségben fennmaradt, apró szobra.

A területen a vasúti forgalom miatt korábban nem volt lehetőség módszeres feltárásra, így a most előkerült leletek különleges jelentőséggel bírnak – mondta Láng Orsolya, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Aquincumi Múzeumának ásatásokat vezető régésze pénteken a helyszínen.

Egy nagy, földbe süllyesztett kerámiaedény alján bukkantak a tenyérnyi leletre a régészek július közepén.

Csónak alakú bronzkori házak, ősi sírok és egy medvefogamulett is előkerült a Budapesti Történeti Múzeum régészei által végzett feltáráson.

A szakember kiemelte: nagy várakozás előzte meg az idén áprilisban megindult régészeti munkálatokat a vasúti vonalszakasz felújítása kapcsán, hiszen a vasút kelet–nyugati irányban a római kori városon és közvetlen környezetén halad keresztül.

A jelenlegi munkálatok során elsősorban a várostól nyugatra, a római kori villaövezet területén volt néhány kisebb beavatkozás. Római és középkori leleteket gyűjtöttek a múzeum munkatársai, azonban a kutatások eddigi legfontosabb állomása a római kori város keleti szélén most készülő vasúti hidak pilléralapjainak feltárása volt.

A nyugatabbra fekvő, kiásott pillér helyén sikerült pontosan azonosítani a település keleti szélét, itt került elő a határt jelző nagyméretű vizesárok, az egykori városfal már az ókorban lebontott maradványa, illetve a város határával párhuzamosan futó kövezett út is. A vizesárokból ruhakapcsoló tűk (fibulák), pénzérmék és edények darabjai származnak, ez alapján az árkot a Krisztus utáni 2. század első felében áshatták ki a rómaiak.

Egy másik pillér alapozási gödrében egy kutat és egy nagyméretű szemétgödröt találtak a régészek, amelyben hatalmas mennyiségű, 2000 éves városi szemét, egyebek mellett konyhai és asztali edények, ételmaradékok (állatcsontok), érmek, táblás játékok zsetonjai és a közeli fazekasműhely rontott edényeinek töredékei kerültek elő.
Lassányi Gábor vezető régész kiemelte: a leletek között szerepel több mint 1800 éves, a mai Franciaország és Németország területén készült, majd később erre a helyre került díszedény, valamint Hadrianus császár bronz érméje is.

A feltárások és megfigyelések a vasútépítéshez kapcsolódó földmunkák idején még folytatódnak, és a szakemberek biztosak benne, hogy a régészeti emlékek jelentős része épen kerül elő.

„Ezen a területen feltehetőleg hosszú időre a mostani az utolsó lehetőségünk, hogy feltárhassuk Aquincum még ismeretlen titkait” – hangoztatta Láng Orsolya. A most feltárt leletek az Aquincumi Múzeum jövő évi kiállításain már láthatók lesznek.

A vasúti vonalszakasz felújítása a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában, az Új Széchenyi Terv keretében 25 milliárd forint uniós forrásból valósul meg. A rekonstrukció keretében 16 állomáson és megállóhelyen épül új peron, perontető, korszerűsödik a tájékoztatás, a térvilágítás, a vasúti pályatest. Az Esztergom–Piliscsaba–Pilisvörösvár szakaszon a vasúti közlekedés várhatóan 2013. október 20-án indul meg.