A nő életkorát, gyermekeinek számát, első szülése idejét, étrendjét, életmódját, testtömegét, fogamzásgátlási módszerét és esetleges hormonkezelését, azaz az ismert rákkockázati tényezőket számításba vevő módszert a bethesdai Országos Rákkutató Intézet kutatói dolgozták ki – idézte a The Daily Telegraph netes kiadása a PLOS Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányt.
Az új módszer a petefészek és a méh daganatának kockázatát is előre jelezheti, és abban segít az orvosnak, hogy kiválassza azokat a pácienseket, akiknek gyakrabban kell szűrésre járniuk.
Egy 122 ezer nő részvételével zajló kutatás során azt találták, hogy az ötven éven felülieknél 1,57 és 21,78 százalék közé esett annak a kockázata, hogy tíz éven belül mellrákjuk alakul ki. A húszéves előrejelzésnél 3,64 és 35,11 százalék közé esett az arány. A kutatók úgy vélik, hogy ezáltal képesek pontosan előre jelezni, kinél jelentkezik daganat. Ez mindenekelőtt a mellrákra érvényes.
Bármilyen cukortartalmú étel jelezheti a rákos daganatot a testben a University College of London (UCL) kutatói szerint. Az eljárás olcsóbb és biztonságosabb, mint a radioaktív vizsgálati módszerek, és a fejlesztők szerint másfél éven belül széles körben elérhető lehet.
A harminc éven át végzett éjszakai műszak megduplázza a mellrák valószínűségét – mutatta ki egy új kanadai kutatás.
Egészen eddig a mellrákszűrés fontosságát hangsúlyozták az onkológusok. Egy átfogó tanulmány bebizonyította, hogy a szűrés nem csökkentette a mellrák okozta halálozások számát az utóbbi 25 évben. Most akkor szűrjünk vagy ne?
Arról is hírt adtunk már, hogy olyan vérteszt kifejlesztésén dolgoznak brit kutatók, amely a dns-ben bekövetkezett változások alapján azonosítja a mellrák korai jeleit. Ez a vizsgálat akár a mostani röntgensugaras átvilágításnál is pontosabb lehet.
Egy másik vizsgálattal azt vélték bizonyítani szakemberek, hogy az európai mellrákszűrőprogramok több életet mentenek meg az emlődaganatok korai felismerésével, mint amennyi kárt okoz a túldiagnosztizálás.
Mint ismert, Angelina Jolie korábban felfedte, hogy kettős emlőeltávolításon esett át. A színésznő elmondása szerint azért volt szükség a műtétre, mert olyan hibás gént találtak nála, amely növeli a rák kialakulásának lehetőségét. Az érintettek 90 százalékánál nem alakul ki mellrák, ezért a tudósok nagy része megkérdőjelezi a megelőző amputáció szükségességét. Jolie döntése nagy port kavart. Elegendő a biztonságos betegkövetés és gondozás, vagy szükség van drasztikus beavatkozásra? Az egész nem más, mint puszta üzlet? Szakértőnket kérdeztük.
