Mellrák: szűrni vagy nem szűrni?

Egy átfogó brit tanulmány azt állítja, hogy a szűrés nem csökkentette a mellrák okozta halálozások számát az utóbbi 25 évben. Szűrjünk vagy ne?

A Mukhar irányítása alatt dolgozó kutatók az elmúlt 39 év mellrák okozta halálozási adatait tanulmányozták a különböző életkori csoportokban. Az Oxfordban nyilvántartott mellrák-halálozási adatokat és az általános brit adatokat is áttekintették azokra az esetekre koncentrálva, amelyeknél a mellrák szerepelt a halálozás okaként a halotti bizonyítványban.

A kutatók feltevése szerint ha a szűrőprogram miatt csökkent volna a mellrák okozta halálozás, azoknál a nőknél tapasztalták volna a legnagyobb arányú visszaesést, akik legalább egyszer részt vettek a szűrésen. Ezzel szemben a legnagyobb visszaesést a 40 év alattiaknál találták, akiknél 1988 és 2001 között évi két százalékkal, 2001 és 2009 között pedig évi öt százalékkal csökkent a mellrák okozta halálozás. A szűrésre rendszeresen visszarendelt 50–64 éves nőknél az első periódusban évi 1,2 százalékos, a másodikban évi 3 százalékos volt a csökkenés.

A New Hampshire-i Geisel Orvosi Egyetemen dolgozó H. Gilbert Welch professzor úgy vélte: a tanulmány ugyanarra az eredményre jutott, mint amit az Egyesült Államokban is tapasztaltak, vagyis a fiatalabb nők körében, akik nincsenek berendelve a szűrésekre, nagyobb arányban szorul vissza a mellrák miatti halálozás. „Számomra ez azt jelenti, hogy az ebben rejlő előny – hiszen van haszna a szűrésnek – sokkal kisebb, mint azt korábban hittük” – fogalmazott a professzor.

A brit rákszűrő program igazgatója, Julietta Patnick ugyanakkor leszögezte, hogy a szervezett mellrákszűrés kulcsszerepet játszik a mellrák korai stádiumának felismerésében, ami a legjobb esélyt nyújtja a sikeres kezelésre. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a szűrőprogramok a legfrissebb tudományos eredmények alapján történnek, amelyek a szűrés kockázatait és előnyeit is figyelembe veszik.

A brit rákkutató intézet tudósa, Stephen Duffy pedig hangsúlyozta, hogy más tanulmányok szerint a szűrésben részt vevő nők körében 1995 óta átlagosan jobban csökkent a mellrák okozta halálozás, mint azoknál, akiket nem szűrtek. Egy másik szakember, Eluned Hughes a most közölt tanulmánynak arra a hiányosságára mutatott rá, hogy nem hasonlítja össze a szűrést választó nők halálozási adatait azokéval, akik nem mentek el a szűrésre, ami miatt nehezen kimutatható a szűrés hatékonysága a halálozás megelőzésében.

A mell-, a prosztata- és a petefészekrák kockázatát növelő számos új génvariációt fedeztek fel egy, a maga nemében minden korábbinál nagyobb szabású új tanulmány kutatói, ami új utakat nyithat a rizikócsoportba tartozó páciensek szűréséhez és jobb gyógyszerek kifejlesztéséhez – számolt be az MNO.

Korábban arról is hírt adtunk, hogy átlagosan évi két százalékkal növekszik az áttétes mellrákbetegek aránya. Az áttétes rák a legveszélyesebb, a betegeknek kevesebb mint egyharmada él a diagnózis felállítása után öt évvel.

A legújabb kutatások szerint jelentősen növeli a mell- és a petefészekrák kialakulásának kockázatát az úgynevezett TERT gén elváltozása.

Hogy megelőzze a mellrák kialakulását, leoperáltatta melleit Angelina Jolie. Bár a radikális beavatkozás szükségessége adott esetben nem vitatható, a szakértők jelen esetben megkérdőjelezik a megelőző amputáció szükségességét.

Nagy port kavart Angelina Jolie melleltávolításról hozott döntése. Elegendő a biztonságos betegkövetés és gondozás, vagy szükség van drasztikus beavatkozásra? Az egész nem más, mint puszta üzlet? Szakértőnket kérdeztük.

Angelina Jolie vallomása rákot megelőző kettős mellamputációjáról szinte soha nem látott visszhangot váltott ki mindenütt a világon – vélhetően a színésznő szándékainak megfelelően. Rengetegen dicsőítik a bátor asszony döntését, mások őrültnek nevezik. A Magyar Nemzet Magazin cikkét itt olvashatja.

Angelina Jolie példája nyomán egyre nő az érdeklődés a német klinikákon a mellrák örökletes formájának megelőzése iránt.