Amerikai betegek egy kis csoportjával végzett vizsgálat arra utal, hogy egy bizonyos hatóanyag segíti a szervezet inzulintermelését, amely az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára létkérdés.
A kutatók szerint ez a szer jobb, mint más kezelések, mivel óvja a szervezet immunrendszerét, ám további kutatások szükségesek – tudósított a BBC hírszolgálata a The Lancet Diabetes & Endocrinology című szaklapban megjelent tanulmányról.
A szert a pikkelysömör nevű bőrbetegség kezelésére használták az Egyesült Államokban, mielőtt gyártója 2011-ben visszavonta. Az európai gyógyszerpiacon nem került forgalomba.
A pikkelysömör az 1-es típusú cukorbetegséghez hasonlóan autoimmun kórkép, a betegség során az immunrendszer a szervezet saját egészséges bőrsejtjeire támad. Az 1-es típusú cukorbetegség úgy alakul ki, hogy elpusztulnak a hasnyálmirigy inzulint előállító sejtjei. A kór elsősorban a gyermekeket és a fiatalokat sújtja, és a páciensek az összes cukorbeteg tíz százalékát teszik ki. A kutatók azt gyanítják, a betegség gyakran lép fel valamilyen kiváltó ok, például vírusfertőzés nyomán.
A szer klinikai tesztjei során azt fedezték fel, hogy a hatóanyag a T-limfociták egy bizonyos fajtáját veszi célba, azt, amely az 1-es típusú cukorbetegség esetén érintett a szervezet inzulintermelő sejtjeinek az elpusztításában is.
Az Indiana Egyetem kutatói tehát vizsgálni kezdték, hogy a frissen diagnosztizált betegek esetében hatásos-e a pikkelysömör gyógyszere a diabétesz ellen.
A jelenleg is folyó kutatás során 33 páciens kapott 12 héten keresztül hetente injekciót. Ezt 12 hét szünet, majd újabb 12 hetes kúra követte. Egy 16 páciensből álló csoport eközben ugyanilyen menetrend szerint hatóanyag nélküli (placebo) injekciót kapott.
Két órával étkezés után a két csoport inzulintermelésében nem mutatkozott különbség, ám négy óra elteltével a kutatók „lényeges eltéréseket” észleltek. Ekkor a gyógyszeres kezelésben részesülő csoport szinten tartotta az inzulint, míg a placebós csoportnál csökkent a hormon mennyisége. Inzulin hiányában a szervezet nem képes szabályozni a vércukrot.
Egy év elteltével a gyógyszerrel kezelt csoportnál nem tapasztalták, hogy az inzulinfelhasználás jelentősen emelkedett volna, miközben a placebós csoportnál nőtt. Az első csoportban ritkábban fordultak elő a hipoglikémia, vagyis a vércukorszint jelentős csökkenése, amely gyakori az 1-es típusú cukorbetegeknél.
A kutatás vezetője, Mark Rigby szerint a vizsgálat első 12 hónapja „biztató eredményeket” hozott. „Ugyan a kitűzött célt nem értük el, a két csoport eredményei azonban számos fontos szempontból jelentősen eltértek, ez pedig arra utal, hogy a vizsgált hatóanyag az 1-es típusú cukorbetegség diagnózisa után egy éven át fenntarthatja az inzulintermelő sejtek működését. A gyógyszer stabilizálhatja a beteg állapotát, megelőzheti a rosszabbodást, ám nem valószínű, hogy a gyógyulást is meghozza” – magyarázta a kutató. Hozzátette, hogy a teszteket folytatják, és újabb fél, illetve egy év elteltével ismét elvégzik a méréseket.
