„Ha csak pár embert fertőzhet meg, nincs értelme megölnie őket, hiszen ezzel a saját halálos ítéletét mondaná ki, és az evolúció zsákutcájába küldené magát” – magyarázta Gagneux.
Ahogy azonban a népesség gyors növekedésnek indult, a tbc is aktívabb lett, egyre távolabb terjeszkedett. Tehát a neolitikumi népességrobbanással egyre több lett a baktériumhordozó ember, ezzel párhuzamosan pedig a tbc is sokkal fertőzőbbé vált.
„A kutatás következő lépése az lehet, hogy a genetikai információ segítségével megfejtjük a mechanizmust, amely a lappangás és a működésbe lépés mögött áll” – fűzte hozzá Inaka Comas, a kutatás vezetője.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a betegség 1,4 millió ember halálát okozta 2011-ben. Ha a kutatók feltárják, hogyan fejlődött együtt a tbc és az emberiség, talán megtalálják a visszaszorításának módját.
