Asztma, tartós köhögés, állandó fertőzések – nem mindig az egészségtelen életmód és a stressz az oka annak, hogy gyenge az immunrendszerünk, van, amikor a saját otthonunk betegít meg minket.
Volt már olyan érzésük, hogy bizonyos épületben bizonyos tüneteket tapasztaltak magukon, de amint elhagyták az adott helyiséget, mintha elillant volna a betegségük? A tudósok épület–beteg-szindrómának nevezik azt, amikor az ember egy bizonyos szobában töltött idő alatt betegnek érzi magát. Az épület–beteg-szindrómát nehéz megállapítani, szinte teljes biztonsággal nem is lehet. A betegség okai többek között a szennyezett beltéri levegő, az illékony szerves vegyületek, a bútorokból és tapétából származó mérgező anyagok. Na de hogy tudjuk ezt elkerülni? Vagy ha már megvan a baj, hogy, milyen módszerekkel tudjuk orvosolni a problémát?
Probléma: a falfestékekből és lakkokból száradásig oldószer szabadul fel. Még a környezetbarátnak reklámozott festékekben és lakkokban is 10-15 százalékos a szerves oldószertartalom.
Veszély: a vesék, a máj, az idegrendszer és a csontvelő is károsodhat, az akrilát nevű vegyület pedig allergiát okoz.
Így lehet felismerni: a festők, akik gyakran dolgoznak vízbázisú festékekkel, bőrgyulladásra, fejfájásra, illetve gyomor- és húgyhólyagproblémákra panaszkodnak.
Megoldás: az úgynevezett „oldószermentes” lakkok sokkal több kemikáliát tartalmaznak, ráadásul tovább, olykor hónapokig bocsátják ki magukból a mérgező anyagokat. A klasszikus festékekben magasabb ugyan az oldószer, de jóval gyorsabban is távozik onnan. De nagyon fontos a szárítási fázis: szellőztetni kell!
Probléma: a padlószőnyegek lágyító-, rovarirtó- és oldószereket tartalmaznak, ami sajnos a gyapjúszőnyegeknél is előfordulhat, de a PVC-burkolatok is tartalmaznak (35 százalék) lágyítót, ilyen lágyító szerek például a ftalátok vagy a nonil-fenolok.
Veszély: a rovarirtó szerek idegméregként működnek. A lágyítók a házi porral együtt felhalmozódhatnak a szervezetben, vagy elég csak mezítláb végigfutni a szobán, a lágyítók a bőrön keresztül felszívódhatnak.
Így ismerjük fel: az új szőnyeggel együtt jön a fejfájás, a koncentráció hiánya. Van, hogy a tünetek később jelentkeznek cukorbetegség és hormonális zavarok formájában.
Megoldás: laminált padló, lakkozott parketta, vagy csempe.
Probléma: a tapéták többsége rákkeltő vinil-kloridot, mérgező égésgátlókat és lágyítókat tartalmaznak.
Veszély: a lágyítószerek a testbe kerülve ösztrogénszerű hatással bírnak, ami terméketlenséget, illetve hormonális egyensúlyhiányt okozhatnak. Nem beszélve arról, hogy a fal és a tapéta között gyakran penész bújik meg.
Így lehet észrevenni: sajnos nem látható, és nem is érezhető. A fejfájás, az asztma vagy a hosszú ideig tartó köhögés hátterében gyakran a tapéta alatt megbújó penész áll.
Megoldás: az egyrétegű vagy strukturált papírból készült tapéta, amit adalékanyagoktól mentes ragasztóval lehet felragasztani, vagy a mészburkolat.
Probléma: az olcsóbb modellek Kínából jönnek. Bár ezek külseje krómozott ugyan, de rézből készült mag van bennük, amiben pedig a legtöbb esetben ólom van.
Veszély: az ólom károsítja az agyat, az immunrendszert és a csontvelőt. A leggyakoribb tünetek a vérszegénység, feledékenység és a fáradtság. Körülbelül egy milligramm/nap is elegendő ahhoz, hogy krónikus mérgezés alakuljon ki.
Megoldás: óvakodni kell az olcsó szerelvényektől, meg kell nézni a termék tanúsítványát és engedélyezését.
Probléma: a farostlemezt formaldehiddel szárítják, az antik, fából készült vagy a Kínából származó bútorokat favédő szerekkel kezelik vagy ólomtartalmú festékekkel festik. A bútorok gyártásánál rovarirtó vagy égésgátló szereket használnak.
Veszély: a formaldehid allergiát, az ólom festék sunyi mérgezést, a fát kezelő anyagok pedig idegrendszeri károsodást vagy rákot okozhatnak.
Így lehet felismerni: az ólommérgezés súlyos fáradtsággal és vérszegénységgel jelentkezhet.
Megoldás: az új bútort 2-4 hétig olyan helyen kell tárolni, ahol nem lélegezzük be a mérgező anyagokat. A farostlemezből készült bútorok helyett válasszuk inkább az olajozott vagy viaszolt tömörfa bútorokat.
