Veprik Róbert igazgató pénteken elmondta, a csikó szülei az európai fajmegmentő program keretében kerültek Szegedre, és a közelmúltban váltak ivaréretté.
A leginkább veszélyeztetett dél-amerikai teveféle szaporítása komoly szakmai sikernek számít. A fiatal nőstény emberi segítség nélkül hozta világra egészséges utódját. A csikó már túlesett az első állatorvosi vizsgálaton, egészséges, és kiderült, hogy nőstény, így az egyik gondozó gyermekétől az Enikő nevet kapta.
A szakember elmondta, hogy az Andok 3500-5500 méter magasságban elterülő füves, kavicsos területein őshonos vikunya egyszer már a kihalás szélére került. Számuk az 1500-as években a milliót is elérte, a 20. század közepére azonban már csak 15 ezer maradt belőlük. Rendkívül értékes gyapja miatt az orvvadászok kedvelt zsákmánya volt. Megmentése sikertörténetnek számít, az egykori orvvadászokból természetvédelmi őrök lettek, az indiánok megkapták a jogot a vikunyák évente, kétévente történő nyírására, a gyapjú értékesítéséből pedig komoly hasznuk származik.
A Magyarországon csak Szegeden látható vikunyák a természetben állandó territoriális, családi közösségben élnek, a kisebb 5-15 nőstényből álló csoportokat egy hím vezeti, a magányos csődörök pedig „agglegénytársaságokba” verődnek.
Törékeny testalkata ellenére a vikunya nagyon ügyes, gyors hegymászó. 4500 méteres magasságban, ahol a levegő már nagyon ritka, akár 47 kilométeres óránkénti sebességgel is képes futni, mivel tüdejében több léghólyag van, mint egy síkvidéki emlősében, és vörösvérsejtjeinek száma is igen magas.
