Nagyszerű kezdeményezés a Lendület program, amely lehetővé teszi azt, hogy akár Magyarországon dolgozva, akár külföldről hazatérve megteremthesse a kutató azt a környezetet, ami által sokkal könnyebben pályázhat azokra a pénzekre, amelyek révén a vállalt projekteket elvégezheti – mondta el az MNO-nak Guttman András, aki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület III. programjának egyik nyertese.
A kutató a Pálinkás József által elindított kiválósági programot egyedülálló és nagyon proaktív kezdeményezésnek tartja. Mint elmondta, az egyik legnagyobb pozitívuma szerinte az, hogy a Lendület nem megadja, hanem megteremti a lehetőségét, hogy a nemzetközileg is versenyképes kutatások folytatói Magyarországon ugyanolyan körülmények között dolgozhassanak, mint a tengerentúlon.
„Az én értelmezésemben a program egyfajta biztonsági hálót jelent, amely biztosítja a vezető kutató és kulcsfontosságú munkatársai fizetését, valamint némi dologi és utazási költséget arra az időszakra, amíg a kutatócsoport megszerzi a tervezett munka megvalósításához szükséges támogatásokat.”
A világhírű kutató, több rangos amerikai egyetem professzora szólt arról is, hogy a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával olyan projekt valósulhat meg, melynek keretében az emberi szervezetben az elsődleges rákos daganatokról leszakadó, cirkuláló ráksejteket újszerű módon képesek vizsgálat alá vonni. Ezt a folyamatot szeretnék megérteni, az áttétek kialakulását megakadályozni.
Az elsődleges daganatból leszakadó sejtek a véráramban keringve egy idő után megakadnak valahol, ahol kialakítják az újabb kóros elváltozást – tette hozzá. Guttman szerint nagyon fontos kérdés, ha ezeket ki tudjuk emelni, megismerni ezek szerkezetét, cukorstruktúráját, akkor olyan markereket fedezhetünk fel, amelyek révén nagyon korai stádiumú rákos betegeket lehet kezelni. A most megnyílt laboratóriumban jelenleg nyolcan dolgoznak.
„Teljesen természetes, hogy a jövőben pénzt kell gyűjteni a kutatások folytatásához, ami világszerte jellemező, de az akadémiai modell annyiban nagyon jó, hogy az alapok lerakásához nem kellett tőkét bevonni.” A szakember szólt arról is, hogy míg Ausztriában és az Egyesült Államokban a bürokrácia egyszerűbb, mint hazánkban, de lehet, hogy ez megszokás kérdése is. Még 4-5 évre van szükség ahhoz hogy üzleti struktúrát tudjunk felépíteni az elért kutatási eredmények hasznosításához, hogy az a köztudatba is átmenjen – mondta Huttman.
