A kutatók elkészítették a 12-18 hónapos korában, a mai Montana területén eltemetett kisfiú teljes genomját. Ez az Észak-Amerikában valaha feltárt legrégibb genetikai kód – olvasható a Nature tudományos folyóirat legújabb számában megjelent tanulmányban.
A maradványok mellett talált tárgyi emlékek a körülbelül 13 ezer évvel ezelőtti észak-amerikai Clovis-kultúrához köthetők, amely az új-mexikói Clovis melletti lelőhelyről kapta nevét. A kisfiú genomja azt mutatja, népe lehetett a közvetlen őse a mai Amerikában élő indiánok nagy részének, bár közelebbi rokona a Dél- és Közép-Amerikában élőknek, mint a kanadai indiánoknak. A különbség okát a tudósok egyelőre nem ismerik.
A DNS-kódból arra is következtettek, hogy a kisfiú felmenői Ázsiából vándoroltak át Amerikába a Bering-földhídon át, amikor a tenger szintje a jégtakaró miatt olyan alacsony volt a szibériai és az alaszkai partok között, hogy a Bering-szoroson gyalog át lehetett kelni. A montanai ásatás, ahonnan a kisfiú maradványai előkerültek, a Clovis-kultúra egyetlen temetkezési helye. A tárgyakat és a kisfiú testét okkerfesték pora borította, ami halotti szertartásra utal.
A leletegyüttest már 1968-ban felfedezték, ám csak a közelmúltban vált lehetségessé az ősi DNS kinyerése és a teljes örökítőinformáció megfejtése. A maradványok az Anzick család telkén kerültek elő, ezért a kisfiút Anzick–1-nek nevezte el az Eske Willerslev (Koppenhágai Egyetem) vezette nemzetközi kutatócsoport.
