Joseph-Ignace Guillotin, a nyaktiló névadója 200 éve halt meg

A francia orvos, akiről a francia forradalom alatt hírhedtté vált kivégzőeszközt, a nyaktilót elnevezték.

2014. 03. 24. 17:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Guillotin 1738. május 28-án született a Bordeaux közelében fekvő Saintes városkában. A bordeaux-i egyetemen tanult bölcsészetet, orvosi tanulmányait Párizsban és Rheimsben végezte. Szakmai körökben megbecsülésnek örvendett, nevét mégsem az orvosi-gyógyászati reformokról írott tanulmányai, hanem a híres kivégzőeszköz őrizte meg.

A közfelfogással ellentétben a gépezet feltalálása nem hozzá fűződik. Hasonló kivégzőeszközt már az ókori Perzsiában és Itáliában ismertek, több típusát használták meglehetős sikerrel Európában is. A skótok büszkén állítják, hogy az ő Skót Szűz néven ismert nyaktilójuk volt az első ilyen szerkezet a világon, amivel 1581-ben James Douglas Morton skót régenst kivégezték.

 

Guilltoin a francia forradalom idején, 1789. december 1-jén javasolta a francia nemzetgyűlésben a nyaktiló alkalmazását, mert úgy vélte, hogy így fájdalommentesen lehet kivégezni az elítélteket. A hagyományos kivégzési módszerek ugyanis lassúak és fájdalmasak voltak, lefejezés esetén például a hóhér sok esetben csak második vagy harmadik sújtással tudta munkáját befejezni. Beszédében lelkesen kiáltott fel: „Szerkezetemmel egy pillanat alatt lenyisszantom az önök fejét, és meg sem fogják érezni”. A derék doktort az emberiességi szempontoktól mellett az azonos bánásmód igénye is hajtotta, mert addig a szegényeket akasztották, a lefejezés pedig az előkelők kiváltsága volt.

Javaslatát csak két és fél évvel később, 1792. március 25-én fogadták el, állítólag ebben szerepet játszott, hogy Charles-Henri Sanson, a párizsi főhóhér is jelezte: a halálraítéltek áradatával már nem tud mit kezdeni. A nemzetgyűlés a megfelelő szerkezet kiválasztásával és elkészítésével Antoine Louis orvost, Tobias Schmidt német hangszerkészítőt és Sansont bízta meg, ők rövid szakmai mérlegelés után az Angliában használatos eszköz mellett döntöttek.

A nyaktilót eleinte az orvos nevéről Louisette-nek hívták, de a néphumor „nemzeti borotvának” is nevezte. A gyilkos gépezet első példánya április elejére készült el, és miután kielégítő eredménnyel próbálták ki állatokon és hullákon, a Greve téren állították fel.

Az első kivégzést a nyaktilóval 1792. április 25-én hajtották végre, a zuhanó bárd alatt egy Pelletier nevű országúti rablógyilkos feje hullott a fűrészporos kosárba. A hírhedett szerkezet két függőleges gerendaoszlopból áll, amelyeket fent egy keresztgerenda tart össze. A függőleges gerendák bevágásában egy ferdén elhelyezett, nehezékkel ellátott bárd mozog fel és alá. Lent, a két oszlop között deszka van, amelyhez az elítéltet szorosan hozzákötik, fejét pedig egy kerek nyílásba szorítják, hogy a lezuhanó bárd elválaszthassa törzsétől.

1792 és 1795 között a becslések szerint 15 ezer embert fejeztek le így Franciaországban, nem véletlen, hogy a guillotine vált a forradalom jelképévé. A terror igazán demokratikus volt, a korábbi gyakorlattal ellentétben a nemeseket és a közrangú polgártársakat is ezzel az eszközzel végezték ki. A sors fintora, hogy maga Guillotin is közel állt ahhoz, hogy a saját nyakán tapasztalja meg az általa szorgalmazott nyaktiló humánus voltát: csak Robespierre bukása mentette meg a rá kimondott halálos ítélet végrehajtásától.

 

Egy másik Guillotin nevű illetőt, egy lyoni doktort azonban valóban végeztek ki guillotine-nal, ez lehet annak a széles körben elterjedt hiedelemnek az alapja, hogy Guillotin a nyaktiló bárdja alatt lelte halálát. A doktor családja később hivatalosan kérvényezte a hatóságoknál a szerkezet átnevezését, de azt a választ kapták, hogy ha a dolog zavarja őket, inkább ők változtassanak nevet.

Joseph-Ignace Guillotin a vérzivataros idők elmúltával az első francia orvosok egyikeként támogatta a himlőoltás bevezetését, és 1814. március 26-án hetvenöt éves korában, köztiszteletnek örvendő orvosként hunyt el Párizsban.

A guillotine Franciaországban 1981-ig volt hivatalos kivégzőeszköz, utoljára 1977-ben használták. A halálbüntetést, amelyet a francia törvények szerint a guillotine segítségével vagy agyonlövéssel hajthattak végre, 1981-ben törölték el. A nyaktilót használták még Belgiumban, Görögországban, Svédországban és a náci Németországban. Az Egyesült Államokban is fontolgatták bevezetését, de a technikai újításokat kedvelő amerikaiak a tagállamok zömében inkább a villamosszék mellett döntöttek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.