A Durhami Egyetem és a British Múzeum kutatói az egész testben szétterjedt tumor nyomait találták meg a csontváz röntgenes és elektronmikroszkópos vizsgálatával. A rák nyomait a nyakától a vállán, a karjain és a bordáin át a medencéig és a combcsontig mindenhol észlelték.
Michaela Binder, az egyetem kutatást vezető PhD-hallgatója, aki maga is részt vett a csontváz kiemelésében, úgy vélte: a lelet vizsgálata segíthet a modern betegségek evolúciójának és történetének megértésében. „A csontokban talált kis elváltozások alakja lágyrészdaganatra utal, ám a pontos eredetet nem lehet meghatározni csupán a csontok alapján” – mondta.
Miközben a rák az egyik vezető halálok a világon, más betegségekkel ellentétben a régészeti feltárásokban alig találják a nyomát. Emiatt terjedt el az a nézet, hogy a rák elsősorban a modern életstílusnak és annak tulajdonítható, hogy az emberek manapság tovább élnek. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az új rákos megbetegedések száma 2012-ben 14 millió volt, és a következő húsz évben ez a szám 22 millióra nőhet.
A Public Library of Science folyóirat hétfői számában megjelent tanulmány azonban azt mutatja, hogy a rák nem csak modern kori betegség, már az ókorban is jelen volt a Nílus völgyében. A 2013-ban az észak-szudáni Amarában folyó régészeti ásatásokon, a Nílus nyugati partján feltárt csontváz egy felnőtt férfié volt, aki 25-35 éves lehetett, amikor elhunyt.
A szakemberek csak találgatják, hogy mi okozhatta a megbetegedését. Arra gondolnak, hogy erdőtüzek füstje vagy genetikai örökség lehetett a háttérben, esetleg paraziták okozta fertőzőbetegségből, schistosomiasisból kialakult húgyhólyagrák. A schistosomiasis elfogadható magyarázat lehet, mivel ez legkésőbb a Kr. e. 1500-as évektől elterjedt betegség volt Egyiptomban és Núbiában, és ma már tudjuk, hogy férfiaknál hólyagrákot vagy mellrákot okoz.
