Az egyetem globális változás és fenntarthatóság központjának kutatója úgy vélte, hogy árt a klímakutatás hitelességének, ha a kutatók a saját munkájuk során keletkező kibocsátást nem tudják csökkenteni. Pawloff elmondta: az amerikai főiskolák és egyetemek évente 120 millió tonna szén-dioxidot termelnek, ez pedig másfélszer annyi, mint egész Ausztriáé. Az egyetlen osztrák egyetem, amelyről rendelkezésre állnak adatok, az a Boku: évente mintegy 8 ezer tonna szén-dioxidot bocsát ki, ez egyenlő körülbelül 15 ezer Bécs–Párizs oda-vissza repülőút szén-dioxid-kibocsátásával.
Az a gond, hogy a tudósok rengeteget utaznak ide-oda, minden fontos konferencián személyesen kívánnak megjelenni, pedig kiváló lehetőségek állnak már rendelkezésre ahhoz, hogy virtuális megbeszéléseket szervezzenek – magyarázta Pawloff. A tudós szerint a kutatók áramfelhasználásából keletkező szén-dioxid-kibocsátásnak akár a felét meg lehetne takarítani, ha egy egyetem teljesen átállna a megújuló energiaforrásokra.
Már a kutatástámogatás is azt ösztönzi, hogy a tudomány „szén-dioxid-lábnyoma” csökkenjen. Az osztrák klímakutatási program kiírásában arra kérik fel a tudósokat, magyarázzák el, milyen módon szeretnék projektjüket klímabarát módon megvalósítani.
