Hangüzenetet játszanak le kinyitáskor a cigarettásdobozok – a Stirlingi Egyetem kutatóinak találmánya ily módon igyekszik a dohányzókat lebeszélni a rágyújtásról.
A világ 41 országában 7,4 millió ember életét menthetik meg 2050-ig a dohányzásellenes állami intézkedések amerikai kutatók szerint.
Az elektromos cigarettát eleinte károsnak tartották, azonban a közelmúltban egy egész tudóscsoport állt ki az e-cigaretta mellett.
Magyarországon évente egy kisvárosnyi ember veszti életét a dohányzás miatt kialakuló betegségekben.
Azzal mindenki tisztában van, hogy a dohányzás tüdőrákot okozhat, de egy sor más módon is károsítja a szervezetet. Az egyik legszembetűnőbb és egyben kellemetlen mellékhatása a dohányzásnak – a nikotin által megnövekedett férfi hormonok jeleként – a végtagokon jelentkező erősödő szőrzet, ami a nők arcát sem kíméli. A rendszeres cigarettázás korai menopauzát és rendszertelen menstruációt is kiválthat.
A nikotin által a bőrön keletkező foltok a gyomorfekély fokozott kockázatára utal, a keletkező pattanásokat is jóval nehezebb kezelni, mivel a cigarettával bevitt vegyi anyagok hatására a bőr rugalmatlanná válik. A tapasztalatok alapján a nemdohányzók ráncai ötször kisebbek, mint a dohányosoké. A rendszeres bagózás a hajat sem kíméli: a dohányosok haja jóval gyengébb, töredezettebb, mint egészségesen élő társaiké.
A füstölgőknél kétszer nagyobb a kockázata az agyi vérrög kialakulásának, de a szexuális aktivitásnak szintén nem tesz jót. A dohányzás okozta rosszabb vérkeringés kihat a férfiak erekciójára is, de ami rosszabb, a méreganyagok károsíthatják a hímivarsejtek szerkezetét, ami lassú, „lusta” spermiumokat, és ezáltal terméketlenséget eredményez.
A brit köztisztviselők egészségi állapotát felmérő, hosszú távú vizsgálat, az úgynevezett Whitehall Study adatai alapján szakemberek kimutatták, hogy 50 százalékkal magasabb volt a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozás kockázata a 66-97 éves dohányos és volt dohányos férfiak körében, mint a sosem cigarettázók esetében.
