Bár a dohányzás a világ számos részén egyre kevésbé népszerű, a dohányzók száma mégis növekszik. Az emelkedést a népességnövekedés számlájára írják a kutatók. Mivel a Föld népessége az elmúlt fél évszázadban több mint kétszeresére, 7 milliárdra nőtt, egyszerűen több ember van, aki rászokhat a dohányzásra – jelentette ki az Amerikai Orvostudományi Társaság az egyik tanulmányában.
A Washingtoni Egyetem 187 ország adatait feldolgozó felmérése szerint számos nagy országban, köztük Bangladesben, Kínában és Oroszországban is egyre többen dohányoznak. Globális szinten azonban csökkent a dohányzók aránya. Míg 1980-ban még a férfiak 41, a nők 10 százaléka dohányzott napi rendszerességgel, addig ez az arány mára a férfiaknál 31, a nőknél pedig 6 százalékra csökkent.
A dohányzás egészségre gyakorolt negatív hatása azokban az országokban a legsúlyosabb, ahol sok ember dohányzik, ráadásul még sok cigarettát is szívnak el, például Görögországban, Írországban, Olaszországban, Japánban, Kínában, Kuvaitban, a Fülöp-szigeteken, Oroszországban vagy Uruguayban. Nyilvánvaló, hogy ezeken a helyeken, főleg a városokban a passzív dohányzás is jobban kifejti hatását, tehát az egész népesség veszélyeztetett.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár tavaly novemberben egy felmérés eredményeit ismertetve azt mondta, hogy Magyarországon 2013-ra – az előző évi 28 százalékról – 19 százalékra esett vissza a naponta dohányzók aránya a felnőtt lakosság körében. A dohányosok száma mindkét nem esetében csökkent: a felmérés szerint 2012-ben még a férfiak 32,3 százaléka, míg tavaly már csak 24,3 százaléka mondta azt, hogy naponta rágyújt. A nőknél ez az arány a 2012-es 23,6 százalék után 15,2 százalékot mutatott 2013-ban.
Még 70 fölött is érdemes abbahagyni a dohányzást, mert négy évvel növeli meg a várható élettartamot, a szívinfarktus kockázata pedig a visszaáll a normálisra.
Ha az idős nők leszoknak a dohányzásról, mérséklődik számukra a szívbetegségek kockázata – állítja egy amerikai tanulmány.
A dohányfüst úgy hat a patkánymagzatok agyának fejlődésére, hogy a kifejlett állatok nagyobb valószínűséggel válnak függő személyiséggé.
Hangüzenetet játszanak le kinyitáskor a cigarettásdobozok – a Stirlingi Egyetem kutatóinak találmánya ily módon igyekszik a dohányzókat lebeszélni a rágyújtásról.
A világ 41 országában 7,4 millió ember életét menthetik meg 2050-ig a dohányzásellenes állami intézkedések amerikai kutatók szerint.
Az elektromos cigarettát eleinte károsnak tartották, azonban a közelmúltban egy egész tudóscsoport állt ki az e-cigaretta mellett.
Magyarországon évente egy kisvárosnyi ember veszti életét a dohányzás miatt kialakuló betegségekben.
Azzal mindenki tisztában van, hogy a dohányzás tüdőrákot okozhat, de egy sor más módon is károsítja a szervezetet. Az egyik legszembetűnőbb és egyben kellemetlen mellékhatása a dohányzásnak – a nikotin által megnövekedett férfi hormonok jeleként – a végtagokon jelentkező erősödő szőrzet, ami a nők arcát sem kíméli. A rendszeres cigarettázás korai menopauzát és rendszertelen menstruációt is kiválthat.
A nikotin által a bőrön keletkező foltok a gyomorfekély fokozott kockázatára utal, a keletkező pattanásokat is jóval nehezebb kezelni, mivel a cigarettával bevitt vegyi anyagok hatására a bőr rugalmatlanná válik. A tapasztalatok alapján a nemdohányzók ráncai ötször kisebbek, mint a dohányosoké. A rendszeres bagózás a hajat sem kíméli: a dohányosok haja jóval gyengébb, töredezettebb, mint egészségesen élő társaiké.
A füstölgőknél kétszer nagyobb a kockázata az agyi vérrög kialakulásának, de a szexuális aktivitásnak szintén nem tesz jót. A dohányzás okozta rosszabb vérkeringés kihat a férfiak erekciójára is, de ami rosszabb, a méreganyagok károsíthatják a hímivarsejtek szerkezetét, ami lassú, „lusta” spermiumokat, és ezáltal terméketlenséget eredményez.
A brit köztisztviselők egészségi állapotát felmérő, hosszú távú vizsgálat, az úgynevezett Whitehall Study adatai alapján szakemberek kimutatták, hogy 50 százalékkal magasabb volt a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozás kockázata a 66-97 éves dohányos és volt dohányos férfiak körében, mint a sosem cigarettázók esetében.
Ám azok esetében, akik leszoktak a dohányzásról, csak 15 százalékkal emelkedett a kockázat a füstmentesen élőkhöz képest. Azok esetében, akik már több mint 25 évvel korábban felhagytak a dohányzással, az említett betegségek kockázata nem emelkedett a nem dohányzókéhoz képest.
A dohányosok legalább tíz évvel rövidebb ideig élnek a nemdohányzókhoz képest, ám ha negyvenéves koruk előtt leszoknak, több mint kilencven százalékkal csökkentik az egészségi kockázataikat azokhoz képest, akik folyatják a füstölést. Ha harmincéves koruk előtt döntenek így, több mint 97 százalékkal csökkentik a dohányzás okozta betegségek esélyét.
A 2014-es világnap célja, hogy a kormányok növeljék a dohánytermékekre kivetett adókat olyan mértékben, hogy az csökkentse a dohánytermékek fogyasztását.
Bár sokan azt mondják, a külső tényezők kevésbé befolyásolják az emberek szokásait, azért a pénz nagy úr. A Brit Rákkutató Intézet (CRUK) elemzése szerint a dohányadó háromszorosra emelésével szerte a világon mintegy 200 millió embert menthetnénk meg a tüdőráktól és más betegségektől ebben az évszázadban, a rendszeres fogyasztás pedig a harmadával csökkenne.
A kutatóknak véleménye szerint a cigaretta adójának jelentős emelése arra ösztönözné az embereket, hogy teljesen hagyjanak fel a dohányzással, és nem arra, hogy olcsóbb márkára váltsanak. Azt is segítene megakadályozni, hogy a fiatalok rászokjanak a cigarettára. A CRUK tudósai 63, a világ több különböző országában készített tanulmány elemzésével jutottak ezekre a következtetésekre.
Richard Peto, a kutatás vezetője, a CRUK járványügyi szakértője szerint az erőteljes adóemelés különösen a szegényebb és közepes jövedelmű országokban lenne hatásos, ahol az olcsóbb cigaretták viszonylag megfizethetőek.
A világ 1,3 milliárd dohányosának többsége szegényebb országokban él, ahol a kormányok még nem hoztak törvényeket a füstmentességről. Peto elmondta: az adóemelés a gazdagabb államokban is éreztetné hatását, ezt Franciaország példája bizonyítja, ahol a jóval infláció feletti adóemelés felére csökkentette a cigarettafogyasztást 1990 és 2005 között. „Két dolog biztos az életben: a halál és az adó. Magasabb dohányadót és kevesebb dohányzás okozta halálozást szeretnénk” – írta közleményében.
