Az elhízással kapcsolatos uniós statisztikai adatokat tekintve Magyarország nagyon nem áll jól. A 2009-es országos táplálkozási és tápláltsági állapotvizsgálat adatai szerint a felnőtt lakosság 63 százaléka túlsúlyos (a testtömegindex 25 feletti), melyből 28,5 százalék elhízott (a testtömegindex 30 feletti). Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) öt évvel ezelőtt végzett vizsgálata szerint – melyben összevetették az 1983-as és a 2009-es statisztikai adatokat – a férfiaknál 2,5-szeresével, míg a nőknél 1,5-szeresével nőtt az elhízottak száma. Hasonló tendencia nemcsak Magyarországon, hanem a többi uniós országban is megfigyelhető.
A Semmelweis Egyetem oldalán megjelent cikk szerint a súlyfelesleggel kapcsolatban igen sok kórkép merül fel. Nagyon szoros összefüggést mutat a kettes típusú diabétesszel, amelynek a tartós és túlzott szénhidrátterhelés következtében kialakuló inzulinrezisztencia a legfőbb oka.
A túlsúlyos személyeknél gyakrabban alakulnak ki
Ha tartósan megbomlik az energia-egyensúly, vagyis az energiabevitel és a -leadás egyensúlya eltolódik – többet eszünk, mint amennyit mozgunk –, akkor nagy az esély az elhízásra – mondta el az mno.hu-nak dr. Martos Éva. Az OÉTI főigazgatója szerint a magyar lakosság legnagyobb problémája, hogy nem mozog. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a magyarok mindössze 5 százaléka sportol rendszeresen. Az OÉTI főigazgatója kiemelte: a mozgás számtalan előnnyel jár, még azoknál is, akik túlsúlyosan kezdenek neki a sportnak. Ha elég aktívak vagyunk, elkerülhetjük a mozgásszervi, a pszichés betegségeket, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget és a magas vérzsírszintet is. A sporttal megelőzhetjük a szív- és érrendszeri, a daganatos, illetve a pszichés megbetegedéseket is. Nemcsak azért kell mozogni, hogy az energia-egyensúlyt megőrizzük, hanem azért is, mert aki rendszeresen mozog, az tovább él, ráadásul egészségesebben – hangsúlyozta Martos Éva. A rendszeres mozgás az ajánlások szerint felnőtteknél napi fél, míg gyerekeknél napi egy óra.
