A Neurology című amerikai tudományos folyóiratban közölt tanulmány eredményei szerint a kutatócsoport által kifejlesztett új mágneses rezonanciás képalkotó eljárás (MRI) majdnem 90 százalékos pontossággal képes kiszűrni a betegség korai jeleit. Az Oxfordi Egyetem kutatói tizenkilenc egészséges és ugyanennyi, a betegség korai szakaszában lévő személyt vontak be a vizsgálatukba. A résztvevők neme és életkora is azonos volt.
A szakemberek arra jutottak, hogy a Parkinson-kóros pácienseknél sokkal kisebb volt a kapcsolat bizonyos speciális agysejtek között. A kutatóknak sikerült meghatározniuk ezen kapcsolat küszöbértékét és az ez alatti érték figyelembe vételével 89,5 százalékos pontossággal tudták meghatározni, hogy melyik résztvevő küzdött a betegséggel, vagyis mindössze néhány egészséges résztvevőnél állítottak fel téves diagnózist.
„Az esetek nagy többségében jelenleg nincs módszerünk annak megállapítására, hogy kinél áll fenn a Parkinson-kór kialakulásának kockázata” – mondta Clare Mackay, a tanulmány egyik vezető kutatója. Mint hozzátette, nagyon izgatottak, mivel az általuk kifejlesztett MRI-technika valóban alkalmasnak bizonyulhat a betegség legkorábbi jeleinek kimutatására. Az eredmények nagyon ígéretesek – húzta alá a szakember.
A Parkinson az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri megbetegedés. Tünetei közé tartozik a remegés, a lassú mozgás és a merev izomzat. A világban legalább hatmillióan, Magyarországon 18-20 ezren – minden ezredik lakos – szenved Parkinson-kórban. A súlyos, egyelőre ismeretlen eredetű betegség általában idősebb korban, 40 év felett alakul ki, a kor előrehaladtával azonban egyre gyakoribb az előfordulása. A betegségről megkérdeztük dr. Nagy Zoltánt, az Országos Idegtudományi Intézet főigazgatóját.
A kór korai stádiumában különösen jól kezelhetők a tünetek, hála a dopamin előanyagának számító gyógyszernek. A Parkinson-kórban tudniillik olyan sejtek károsodnak, melyek dopamint termelnek, így szükség van a dopamin pótlására. A betegség előrehaladott stádiumában a tartós gyógyszeres kezelés szövődményeit próbálják meg kezelni, javítani. A Dr. Takáts Annamáriával, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának főorvosával készített cikkünket itt érheti el.
Egyes tanulmányok szerint a depresszió háromszorosára növelheti a Parkinson-kór kialakulási esélyeit. A tízéves vizsgálati időszak alatt 1000 depresszióban szenvedő résztvevőből 14-nél alakult ki a betegség, míg a mentális problémákkal nem küzdők esetében 1000-ből csak 5-nél.
