Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) hétfőn közzétett eredmények kétségbe vonják, hogy a belső fül szóban forgó jellegzetességei az Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt Neander-völgyi ember sajátosságaként tarthatók számon. Ez a hipotézis az 1990-es évek közepén Neander-völgyi koponyákon végzett komputertomográfiai (CT) vizsgálatokon alapult.
A lelet kora is összezavarja az eddigi elméleteket, a kínai ősember ugyanis körülbelül 100 ezer évvel ezelőtt élhetett, míg a Neander-völgyi közösségek mintegy 30-40 ezer évvel ezelőtt virágoztak.
„Teljesen meglepett minket a dolog” – fogalmazott közleményében Erik Trinkaus társszerző. A St. Louis-i Washington Egyetem antropológiaprofesszora szerint a felfedezés csak tovább bonyolítja azon elméletek eddig is gazdag tárházát, amelyek az ember eredetét, a vándorlási mintákat és a lehetséges kereszteződéseket próbálják megmagyarázni.
A friss eredmények magyarázataként esetleg az a hipotézis is felmerül, hogy népességkeveredés történt az Európában és Nyugat-Ázsiában élő korai Neander-völgyi ember és a mai Kína területén élő ősemberek között.
A koponyát még az 1970-es években találták meg Kína északi részén, de csak most vizsgálták meg mikro-CT technológia segítségével.
