Tóth Zoltán szavai szerint az április közepén kezdődött ásatást a Heves megyei település ivóvíz-hálózata új nyomvonalának kiépítése tette szükségessé.
„A terület nem volt ismeretlen számunkra, hiszen 1979-ben egy Árpád-kori templom maradványai és néhány sír is előkerült itt” – jegyezte meg a szakember. Elmondása szerint az apró, 6 méterszer 6 méteres templom a 11. század első felében épülhetett, amit a 12–13. században 22-23 méteresre meghosszabbítottak. Ezt az újabb épületrészt és a templomhoz tartozó temető 63 sírját tárták fel most az egri régészek.
Tóth Zoltán elmondta: harminc bronz és két ezüst hajkarikát, egy ezüst gyűrűt, két vascsatot, továbbá egy-egy Salamon (1063–1074), illetve Könyves Kálmán (1095–1116) király által veretett dénárt találtak. Az Árpád-korból való leleteket tekintve ez gazdag anyagnak számít – hangsúlyozta.
Mint hozzátette, a sírok is tartogattak érdekességet, volt közöttük téglakeretes, kőpakolásos sír és fából kivájt rönkkoporsók maradványai is előkerültek. Az elhunytakat keresztény szokás szerint nyugat–keleti tájolással, arccal keletnek temették el. Becslésük szerint legalább 300-400 sír lehetett itt, azonban ezek egy része a korábbi mezőgazdasági munkálatok miatt megsemmisült.
Tóth Zoltán arra is kitért, hogy a terület az Aba nemzetség egyik birtokközpontja lehetett, amihez legalább két szolgálónépi település is tartozott. A leletek egy rész már most is látható a vármúzeumban. A csontok antropológiai vizsgálatát a tervek szerint ősszel kezdik meg, az ásatás tudományos eredményeit pedig jövőre publikálja Tóth Zoltán.
