Hét orvosi mítosz hullt a porba

Valóban két liter vizet kell meginnunk naponta? Tényleg gyorsabban nő a szőr borotválás után? Ilyen és ehhez hasonló mítoszokat cáfoltak meg.

Valóban tovább nő a haj és a köröm a halál után? Ártalmas félhomályban olvasni? Néhány orvos még ma is vallja ezeket a bölcsességeket, pedig nagyon úgy tűnik, tévednek. Az Indianai Egyetem szakértői, Rachel Vreeman és Aaron Caroll számos, az orvosok körében is elterjedt feltételezett tényt vett górcső alá, és azt tapasztalták, hogy hét közülük orvosilag nem megalapozott.

„Nagyon fellelkesített minket, hogy még az orvosok is elhiszik ezeket a mítoszokat, és továbbadják a betegeiknek” – mondta Aaron Caroll. „Amikor a kutatás eredményeiről beszélgettünk az orvosokkal, nagyon meglepődtek, hogy az igaznak vélt mítoszok nem állják meg a helyüket” – mondta Rachel Vreeman. „Amikor bizonyítékokkal cáfoltuk a mítoszaikat, csak akkor hittek nekünk.” A kutatók eredményeiket a British Medical Journalsban tették közzé.

Nyolc pohár vizet vagy legalább két liter folyadékot kell inni naponta – újra és újra ezt javasolják az orvosok a betegeiknek. „Felülvizsgáltuk ezt a vélekedést, és azt találtuk, hogy nem megalapozott, hogy a szervezetnek ennyi vízre lenne szüksége” – mondta Rachel Vreeman. Ez a mítosz vélhetően egy 1945-ös ajánlásig nyúlik vissza, amely megfeledkezik egy nagyon fontos aspektusról, nevezetesen a zöldségek és a gyümölcsök víztartalmáról.

Valójában csak tíz százalékát használjuk ki szellemi képességeinknek? A funkcionális agyi képalkotó vizsgálatok azt bizonyítják, hogy nincsen „alvó” agyi terület. Egészséges embereknél egyes idegsejtek nincsenek állandóan nyugalomban. Tanulmányok, amelyek az agyi anyagcserét vizsgálták, nem találtak felhasználatlan agyi területeket. Rachel Vreeman és Aaron Caroll szerint ez a mítosz az 1990-es évekig nyúlik vissza, amikor is arról akarták meggyőzni az embereket, hogy nem használják ki az agyi kapacitásukat, és egyúttal drága módszereket ajánlottak a kihasználatlan agyi területek aktiválására.

Ez a mítosz egy optikai illúzión alapszik, nevezetesen: ahogy szárad a holttest, úgy húzódnak vissza a lágy szövetek és a bőr, így a körmök sokkal szembetűnőek, mint az életben, ugyanez igaz a hajra is – mondta Rachel Vreeman.

Aki rendszeresen borotválkozik, a szőre erősebb lesz és gyorsabban is nő – ezt mindenki így tudja. Valójában azonban ez sem igaz. Ezt már 1928-ban megcáfolta egy vizsgálat, amely során összehasonlították a borotvált és a nem borotvált bőrt. Azt az eredményt kapták, hogy borotválás után nem nő gyorsabban a szőr, és nem is lesz vastagabb.

A bizonyítékok ellenére is miért él immáron nyolcvan éve ez a mítosz az orvosok és pácienseik fejében? Aaron Caroll és kollégája úgy gondolják, hogy ebben az esetben is optikai csalódás áll a háttérben. A szőr a napfény és egyéb környezeti tényezők hatására megfakul egy kicsit, és emiatt tűnik halványabbnak, mint az újonnan kinövő szőr.

Gyertyafénynél, homályos éjjeli lámpánál, vagy akár egy zseblámpa fényénél takaró alatt olvasni sokak szerint igen veszélyes, mivel maradandó károsodást okoz a szemnek. Aaron Caroll és Rachel Vreeman nem talált tudományos bizonyítékot arra, hogy ez az állítás igaz lenne. Valóban megterhelő lehet a szemnek kevés fénynél olvasni, de egy kis pihenőidő után ezek a tünetek megszűnnek.

Függetlenül attól, hogy orvos, beteg vagy látogató használná, a kórházakban tabu a mobil. Ez nem egészen helyes – véli Aaron Caroll és Rachel Vreeman. Az európai szigorú tesztelések azt mutatják, hogy csak egy méter sugarú körön belül léphet kölcsönhatásba a mobil az egyéb orvosi berendezésekkel. Lehetséges, hogy ez a pont nem teljesen világos: először szeptemberben jutottak arra a megállapításra holland kutatók, hogy a mobiltelefonok zavarják az olyan létfontosságú orvosi eszközöket, mint például a külső pacemakert, vagy a lélegeztetőgépet.

Ez az egészségügyi mítosz még ma is él az Egyesült Államokban, ahol a családok hagyományosan sült pulykát esznek hálaadás ünnepén. Aki a pulyka elfogyasztása után álmosnak érzi magát, nem szabad rögtön a tányérjára került szárnyas állatot felelőssé tenni a fáradtságért – véli Aaron Caroll és munkatársa. Az élelmiszerekben megtalálható egyik aminosav, a triptofán okozhat ugyan fáradtságot, azonban a csirkében, pulykában és marhában nincs belőle túl sok. A pulyka triptofántartalma is alacsonyabb, mint más fehérjeforrásoké, úgymint a sertésé vagy a svájci sajté.