Nyolc súlyos kórt is gyógyíthat az őssejtterápia

Ma már nemcsak működő emberi szerveket tudnak létrehozni őssejtek segítségével.

Hihetetlen, mire képes a tudomány: ma már légcsövet, működő emberi májat, mini emberi agyat, összehúzódó emberi szívszövetet is képesek létrehozni a tudósok őssejtekből. Ebben az írásban azt tekintjük át, hogy az őssejtterápia milyen betegségekben szenvedőknek nyújthat reményt a tudomány mai állása szerint.

Még tavaly meglepődve tapasztalták a kutatók, hogy a súlyos stroke-on átesett betegek kézfej- és lábszármozgása visszatért, miután agyukat őssejtinjekcióval kezelték. Az orvosok korábban úgy vélték, hogy a betegek a stroke után több mint hat hónappal már nem mutathatnak gyógyulást. Ennek ellenére az őssejtkezelés előzetes klinikai kísérletében részt vevő kilenc stroke-os beteg közül öt enyhe-közepes mértékű javulást mutatott. Néhány beteg több év teljes bénulás után újra meg tudta mozdítani az ujjait, mások pedig újra segítség nélkül tudtak járni otthonukban.

A hét elején a Daily Telegraph online kiadása arról írt, hogy ígéretes eredményekkel kecsegtet az agyi érkatasztrófa esetén a páciensek csontvelejéből nyert őssejtek alkalmazása is. Az öt páciens bevonásával elvégzett vizsgálatok során a betegek csontvelejéből nyert CD34+ őssejteket alkalmazták. A súlyos szélütést elszenvedő, 40 és 70 év közötti betegeken a 7. napon alkalmazták az őssejtterápiát. A csontvelőmintákból kinyert CD34+ őssejteket a nyaki verőereken keresztül juttatták az agyba, a beavatkozást követő hat hónap során mind az öt betegnek javult az állapota, közülük három képessé vált az önálló életvitelre. A feltételezések szerint az őssejtek vélhetően nem maguk alakultak át neuronokká, hanem az általuk termelt vegyületek segítették elő az új agysejtek és erek képződését a stroke miatt károsodott agyterületen.

Júliusban attól a hírtől volt hangos a sajtó, hogy rákból és AIDS-ből is kigyógyult két ausztrál beteg csontvelő-átültetésnek köszönhetően. Az egyik beteg Hodgkin-limfómában szenvedett, és 2010-ben kapott csontvelő-átültetést. Donorja olyan ember volt, aki genetikai védelemmel rendelkezik a HIV-vel szemben. A második páciens akut leukémiája gyógyítására kapott csontvelőt 2011-ben, és szintén megszabadult a HIV-től, bár a donornak nem volt semmilyen ismert genetikai immunvédelme. Óvatosságból mindkét betegnél folytatták az antiretrovirális terápiát.

Német tudósok azt remélik, hogy mesterséges csontvelővel fogják tudni gyógyítani a leukémiát, a csontok szivacsos állományának szerkezetét lemásolva sikerült ugyanis mesterséges csontvelőt létrehozniuk. Különféle módszerekkel végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a sejtek elkezdtek szaporodni az újonnan kifejlesztett mesterséges csontvelőben. Kutatásuk elvezethet ahhoz, hogy a mesterségesen létrehozott környezetet az őssejtek célzott szaporítására használják a leukémia kezelésében tíz-tizenöt év múlva.

Cseh, amerikai, skót, spanyol és ukrán kutatók mesterséges csecsemőmirigyet állítanak elő őssejtekből és nanoszálakból. Ez a mesterséges szerv olyan betegeken segíthet a jövőben, akiknek például HIV-fertőzés, transzplantáció vagy kemoterápia miatt meggyengült az immunrendszere, a fejlesztés új reményt adhat a betegségek túlélésére.

Ausztrál tudósok egy miniatűr, kezdetleges, öthetes embrióéhoz hasonló vesét növesztettek őssejtből. Azt remélik, hogy a segítségével tesztelhetik az új gyógyszerek biztonságát és a vesebetegek gyógyítására is jobb kezeléseket dolgozhatnak ki.

Cukorbeteg nő DNS-ét felhasználva, a klónozás módszerével állítottak elő inzulintermelő sejteket amerikai tudósok, akik szerint az eredmény a jövőben az 1-es típusú diabétesz új gyógymódjához vezethet. Az eredmény a tudósok szerint nagy előrelépés ahhoz, hogy a betegével megegyező génállományú sejteket ültethessenek be a hiányzó inzulintermelő sejtek helyettesítésére.

Még tavaly japán tudósok bejelentették, hogy közel járnak egy olyan kezelési módszer kifejlesztéséhez, amely során őssejtek segítségével pótolnák a fogszuvasodás során károsodott fogat. A kutatók szerint az új eljárás feleslegessé tenné a gyökérkezelést, a töméseket és a koronákat is.

Ismét tudtak járni egy új, emberi őssejtekkel végzett terápia után szklerózis multiplextől járásképtelen állatok – derült ki egy amerikai tanulmányból. Az eredmény az emberi betegség gyógykezelésének új irányát jelentheti. A Utahi Egyetem kutatói emberi idegi őssejteket ültettek a rágcsálókba, és bár azt várták, hogy szervezetük kiveti a sejteket, a kísérlet látványos eredménnyel járt. Az egerek 10-14 nap elteltével visszanyerték mozgásképességüket, és hat hónappal később sem romlott az állapotuk: tüneteik legalább részlegesen visszafejlődtek.

Bár még az említett kutatások és kísérletek folyamatban vannak, van remény, hogy az őssejtterápia segítségével gyógyíthatók lesznek az említett betegségek.