Az őssejt lehet a gyógyír a cukorbetegségre

Az őssejtekből nyert béta-sejt lehet a megoldás a cukorbetegség gyógyítására.

tt
2014. 10. 21. 16:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Harvard Egyetemen Doug Melton kutatócsoportjának több száz millió béta-sejtet sikerült laboratóriumban előállítania pluripotens (mindhárom csíralemez kialakítására és ivarsejtek képzésére is alkalmas) őssejtekből. Ezután egereken tesztelték őket, és a vizsgálat sikerrel járt: az őssejtből előállított béta-sejtek levitték a kísérleti állatok vércukorszintjét.

„Kissé túlzónak tartom, hogy áttörésnek nevezik az eredményt, őssejtből béta-sejtet már több mint egy évtizede hoznak létre. Az igazi előrelépés az amerikai munkában az, hogy nagy, állításuk szerint százmilliós mennyiségben tudnak az új technikával béta-sejteket előállítani” – mondta Körner Anna. Elmondta: az őssejtterápia lényege, hogy a még funkcióra nem „szakosodott”, tehát nem érett sejtekből bizonyos sejttípusokat lehet képezni, ezek lehetnek idegsejtek, szívizomsejtek és többek között béta-sejtek is. Most sikerült nagy mennyiségben olyan béta-sejteket előállítani, amelyek megtartották a funkciójukat, tehát képesek voltak a kísérleti állatok szervezetében a vércukorszint csökkentésére.

„Az 1-es típusú cukorbetegséget az okozza, hogy az immunrendszer a vércukorszintet szabályozó béta-sejtek ellen fordul, elpusztítja őket. Az inzulint 1922-ben adták először cukorbetegeknek, azelőtt minden 1-es típusú cukorbeteg meghalt” – magyarázta az orvos.

„Ezzel az életben maradásukat biztosítani tudjuk, de az inzulinkezelés fájdalmas, időigényes, bonyolult, ezért minden olyan próbálkozás, amely pótolni igyekszik az elpusztult béta-sejteket, üdvözlendő” – méltatta a Cell című sejtbiológiai szaklapban közzétett friss kutatás eredményeit a szakember.

Körner Anna kiemelte azonban, hogy emberi terápiáról pontos jóslatokba bocsátkozni nem lehet, nem egy-két évről, hanem sokkal hosszabb munkáról van még szó, hiszen ez egyelőre csak egy sikeres egérkísérlet.
„Az állatkísérleteket még tovább kell finomítani, utána következhetnek a klinikai vizsgálatok, amelyek megszabott rend szerint több fázison mennek keresztül. Ez nagy valószínűséggel hosszú éveket vesz még igénybe” – vélekedett. Az 1-es típusú diabétesz különbözik a 2-estől, amelynek kialakulása leginkább az egészségtelen életmód számlájára írható.

A diabétesz mellett más, súlyos betegségre – rák, AIDS, stroke, leukémia –, de akár a fogszuvasodásra is hatásos lehet az őssejtterápia, de nemrégiben szervátültetésnél is sikeresen alkalmazták. Porcszövetet már igen, fület és orrot még nem sikerült növeszteni a testzsírőssejtekből, viszont a szívrohamon átesett betegeken már tesztelnék az őssejt hatását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.