A korlátozott újranyitás célja, hogy pénzt szerezzenek a felújítás folytatásához. A hatóságok négy év alatt 12 millió eurót költöttek a helyreállítására, és a következő négy évben további 31 millió euróra lenne szükség a munka teljes befejezéséhez.
– Igyekszünk összekapcsolni kulturális örökségünk védelmét annak hasznosításával – mondta pénteken Dario Franceschini kulturális miniszter, aki a „munkaterület” hétvégi megnyitását az első jelentős lépésnek nevezte ahhoz, hogy az Aranypalotát visszaadják „a világnak, a turistáknak és a rómaiaknak”.
A Domus Aurea idén már a második római műemlék, amelyet helyreállítás közben megnyitnak a turisták előtt: a Trevi-kutat, illetve annak 2,2 millió euróba kerülő felújítását ideiglenes gyaloghídról nézhették meg közelről az érdeklődők.
A római birodalom egyik csodájának tartott Aranypalotát 64-ben Néró császár építtette a város egy részét elpusztító tűzvész után. A latin nevén Domus Aurea a Colosseum szomszédságában állt. Néró halála után a 16 ezer négyzetméteres, kertekkel övezett palota tulajdonos nélkül maradt: a termeiben sorakozó műkincseket széthordták, a földdel feltöltött épületre Traianus császár fürdőt emelt. Az évszázadok során elfelejtett Aranypalotát a reneszánsz idején fedezték fel ismét: a festő Raffaello és Michelangelo a Domus Aurea falait borító freskókon tanulmányozta az antik festészetet. Raffaello a mennyezeten át kötélen ereszkedett le a római palotába, amelyről kezdetben azt hitték, hogy barlang.
A feltárt Domus Aureát 2000-ben nyitották meg a nagyközönség előtt, de a gyakori omlások miatt 2005-től nem volt látogatható. A műemlékvédelmi hatóságok szerint a palota teljes restaurálása 2018-ra készül el.
