A csillagok és a Föld titkai ismerhetők meg csütörtökön

A szervezők a programmal a pályaválasztás előtt álló tehetséges fiatalok érdeklődését szeretnék felkelteni.

„Az akadémiai kutatóhálózat megújításának keretében 2012. január 1-jén megalakult MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont négy intézete szeretné megjeleníteni eredményeit a társadalom felé. Az elmúlt időszakot igen komoly infrastrukturális fejlesztés jellemezte, s nagyon sok közös projekt indult csillagászok és földtudományi szakemberek részvételével. Másrészt a pályaválasztás előtt álló tehetséges fiatalok érdeklődését szeretnénk felkelteni, akiknek lehetőségük lesz ellátogatni a laboratóriumainkba és találkozni a kutatókkal. A tizenkét ismeretterjesztő előadás a csillagászat, a földrajz, a geodézia, a geofizika, a geokémia és a geológia témakörében kínál érdekességeket” –  hangsúlyozta Demény Attila akadémikus, a Földtani és Geokémiai Intézet igazgatója az MTI-nek.

Kiss László, az MTA legfiatalabb tagja, aki 2009-ben az elsők között nyert a Magyar Tudományos Akadémia Lendület kiválósági pályázatán, a változócsillagokról beszél. Minden csillag változtatja fényét élete során, ezek általában évmilliárdok alatt zajlanak, akadnak azonban olyan csillagok is, amelyek igen rövid idő alatt produkálnak valamilyen változást. Tanulmányozásuk elősegíti távoli napok belső szerkezetének, működésének megértését.

Kiss Csaba a Neptunuszon túl, a Naprendszer peremén lévő apró égitestekről beszél, amelyeknek a felületén képződő szerves anyagok jellemzőit vizsgálják színképelemzési módszerekkel.

Sárneczky Krisztián a Naprendszer keletkezésének korai időszakából származó maradványoknak, az üstökösöknek szenteli előadását. „Az üstökösök egyrészt abból a szempontból érdekesek, hogy általuk a Naprendszer keletkezésének korai időszakáról lehet információt kapni, másrészt gyakran ellátogatnak a Föld közelébe, és a múltban ezek a találkozások nem mindig voltak konfliktusmentesek. Egy-egy becsapódás jelentős mértékben befolyásolta bolygónk klímáját és élővilágát” – fogalmazott Demény Attila.

Sípos Péter az ezerarcú geokémiáról beszél, arról a szerteágazó tudományágról, amely a Föld anyagainak kémiai összetételével foglalkozik.

Czuppon György előadásában azt mutatja be, hogy a cseppkövek, a tavi üledék nyomelem- és stabilizotóp-összetétele alapján miként lehet következtetni a múltbéli éghajlatváltozásokra.

Fórizs István az archeometriának szenteli előadását, amelynek segítségével régészeti leletek származási helyét, lehetséges nyersanyagforrásait és készítési technológiáját lehet megismerni. Mint Demény Attila megjegyezte, különösen aktuális az archeometriáról beszélni annak fényében, hogy jelenleg folyik a közelmúltban hazahozott Seuso-kincs vizsgálata. Azt kutatják, hogy honnan származnak a műtárgyak, milyen kapcsolatban lehetnek a feltételezett lelőhellyel.

Urbanisztikával foglalkozó földrajztudósok – Egedy Tamás és Erőss Ágnes – a geográfus szemével vizsgálják, hogy átok vagy áldás a budapesti bulinegyed.

Michalkó Gábor Turizmus gyermekszemmel: a családi utazások főszereplői a földrajzi kutatások fókuszában címmel tart előadást.

Szalai Zoltán talajkutató az eltűnő feketefölddel foglalkozik. „A klímaváltozás befolyásolja, felerősítheti a talajeróziót” – emelte ki az akadémikus. Ennek nyomán alakulnak ki a terméketlen vidékek (badland). Európában kiterjedt területei Spanyolország és Olaszország déli vidékein találhatók.

Varga György a porrá lett jégkorszakokról, Klébesz Rita pedig a földköpeny-kutatásokról beszél: a legkorszerűbb geofizikai módszerekkel több száz kilométer mélységben vizsgálható a bolygónk belső szerkezete.

Az űridőjárás és a modern civilizáció kapcsolatát taglalja előadásában Kis Árpád, és azt elemzi, hogy a Napból érkező részecskezápor miként befolyásolja például a távközlési és a GPS-műholdak tevékenységét.