A lisztérzékenység kutatásáért magyar orvost díjazott az UNESCO

Nehezen felismerhető, alattomos népbetegség, sok embert érint.

Nemrégiben odaítélték a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű, 11 ezer eurós ösztöndíját, amelyet idén is három magyar kutatónő nyert el. Enyedy Éva Anna és Valkó Orsolya mellett Korponay-Szabó Ilma részesült elismerésben, akit a lisztérzékenységgel kapcsolatos úttörő munkájáért jutalmaztak.

– Jelenleg a hazai munkái mellett vendégelőadóként Finnországban is dolgozik. Mennyire más az ottani kutatói hozzáállás?
– Finnországban a tamperei egyetemen dolgoztam több periódusban, ott is a lisztérzékenységet vizsgáltam. Azért mentem oda, mert Európában ott van az egyik legnagyobb cöliákia (lisztérzékenység vagy gluténintolerancia) központ. Tulajdonképpen a lisztérzékenységet kimutató teszt volt az egyik olyan projekt, amit ott fejlesztettünk. A kutatást Finnországban nagyon komolyan veszik és Magyarországhoz képest anyagilag is támogatottabb területnek számít. Persze azt is figyelembe kell venni, hogy ott egyetemen dolgoztam, egy ilyen intézménynek pedig mindig célja és feladata is ez. Magyarországon részben a Debreceni Egyetemen kutatok, részben a Heim Pál Gyermekkórházban dolgozom mint gyerekorvos és gasztroenterológus. Az a tapasztalatom, hogy itthon a tudományos munka támogatása az egyetemen kap nagyobb hangsúlyt, hiszen ott több lehetőség – műszer, felszereltség – adott, másrészt a munkakörben is szerepel, hogy az idő egy részét ezzel töltjük.

A nőkért és a tudományért díjat minden évben olyanoknak adják, akik a saját szakterületükön kiemelkedő eredményét értek el. A díjakra minden esetben pályázni kell, összefoglalva az önéletrajzot, az eddigi kutatási eredményeket, publikációkat és a későbbi kutatási tervet. A pályázat lényegében egy hosszabb kutatási munka összefoglalása.

Az elmúlt 12 évben 37 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, idén először a nemzetközi változatának is volt magyar díjazottja: Czöndör Katalin neurobiológus az egyike volt annak a 15 fiatal tehetséges kutatónak, aki az ösztöndíj segítségével egy hazáján kívüli, nagy presztízsű tudományos intézményben folytathatja munkáját.

– Egyszerre orvos és kutató, mindkét szakma rengeteg energiát és figyelmet kíván. Melyik területet preferálja inkább?
– Mivel az emésztőszervi betegségek közül orvosként is a lisztérzékenység felismerésével, kezelésével foglalkozom jól kiegészíti a két terület egymást, hiszen így a klinikai gyakorlatban észlelt megfigyeléseket tovább lehet vizsgálni. Olyan területtel foglalkozom, ami diagnosztikusan is hasznosítható: a lisztérzékenységnél kimutatható immunreakciókkal és az azokkal az antitestekkel, amelyek a lisztérzékenység során keletkeznek. Ezek kimutatására alkottuk meg a gyorstesztet és ezt megelőzően is ezen antitesteknek elemzésével foglalkoztunk. A kialakított és tesztelt eredmények később a betegség felismerésében és kezelésében is alkalmazhatók.

– Ez a teszt már 2006 óta kereskedelmi forgalomban van, gyógyszertárakban megvásárolható, de sokan még mindig nem tudnak róla. Hogyan működik pontosan?
– A teszt lényege, hogy a vérből mutatja ki a lisztérzékenységre jellemző, transzglutamináz elleni antitesteket. Mikor a 2000-es évek első felében elkezdtem ezen dolgozni Finnországban, akkor vált ismerté, hogy a cöliákiában keletkező antitestek is ezt a molekulát veszik célba. Korábban ennek kimutatása egy hosszadalmas folyamat volt, a gyorsteszt lényege, hogy a háziorvosok, vagy akár maguk a betegek is meg tudják csinálni egy rendelőben. Hasonlóan néz ki, mint egy kis terhességi teszt, a különbség, hogy ez vérrel működik. Leolvasása nagyon egyszerű, néhány perc alatt elvégzi ugyanazt a vizsgálatot, mint korábban a laboratóriumi módszerek.

– Milyen akadályokat kellett leküzdeni a kutatás során?
– Sokat bajlódtunk a fehérje előállításával és a diagnosztikus módszerekben való alkalmazásával. Nehéz ugyanis konzerválni, enélkül pedig nem lehet a diagnosztikában alkalmazni. Mikor kiderült, hogy a szükséges fehérje a vörösvérsejtekben is nagy mennyiségben található, akkor kezdtük megvizsgálni, hogy mi lenne, ha magában vérben található vörösvértestekből szabadítanánk fel az enzimet. Ez végül sikeresnek bizonyult, így született meg a gyorsteszt.

– Miben rejlik a gyorsteszt jelentősége?
– Ez egy mérföldkő a betegség kimutatásánál, mivel a felismerése egyáltalán nem egyszerű. A tünetek nem jellegzetesek, sokszor hosszú ideig nem is jelentkeznek. A jelenlegi kutatásunk elsődleges célja, hogy megértsük a lisztérzékenység kialakulásának okát és módokat találjunk a megelőzésre.

– A megelőzés mellett a kezelés is fontos. Milyen módszerek érhetők el most a lisztérzékenyek számára és mi a jövő?
– Sajnos most az egyetlen kezelési mód a gluténmentes diéta, vagyis teljesen ki kell zárni a táplálkozásból minden olyan élelmiszert, ami tartalmaz glutént. Ilyenek a nem speciálisan lisztérzékenyek számára készült pékáruk, tészták, sütemények, gyakorlatilag minden, amiben kalászos gabonaféle található. A tüneteket ugyanis a búza, árpa és rozsfehérjék váltják ki. Jelenleg elsősorban sejtbiológiai és genetikai kutatásokat végzünk, így remélhetőleg idővel megelőzhető vagy gyógyítható lesz a betegség.

– Milyen gyakorisággal és kiknél fordulhat elő manapság ez a rendellenesség?
– A lisztérzékenységet már az ókorban is ismerték, a huszadik században is rengeteg cöliákiás esetet regisztráltak. Leginkább családokon belül öröklődik, akinek valamely családtagja lisztérzékeny, annak a kialakulási kockázat is 10-15 százalékkal magasabb. A népességszűrések azt mutatják, hogy a XXI. században is igen gyakori a betegség, a gyerekek közül minden 80. esetben mutatható ki, ezért érdemes már gyerekkorban szűrni, mielőtt komoly tünetek jelentkeznének.

Különböző immunológiai, szervi tünetek jelentkezhetnek, ha lisztérzékeny a beteg. Érinthetik a bőrt, vesét, szívet, agyat, nem csupán a bélrendszert – ahogy korábban hitték. Bár a tünetek között szerepel a hasmenés, puffadás, felszívódási zavar, gyengeség, vashiány, de előfordul fáradékonyság vagy immunbetegség is, például viszkető bőrtünetek a könyökökön és a térdeken, idegrendszeri tünet az egyensúlyzavar és az ingerlékenység. De májproblémából fakadó rendellenesség vagy csontritkulás is kialakulhat. Várandós nőknél a méhlepény károsodását is okozhatja a cöliákia.