Összefoglalónkban válogatást találnak a hét legérdekesebb tudományos híreiből.
Az űrszonda Philae leszállóegysége a történelmi jelentőségű üstökösre szállás után befejezte tervezett küldetését, a Rosetta saját missziója azonban távolról sem ért véget. Az űrjármű tökéletes állapotban van, berendezései a vártnak megfelelően végzik munkájukat. November 16-a óta a Rosetta manőverek sorát hajtotta végre, hogy tizenegy berendezése számára optimalizálja az üstökös körüli keringési pályáját. Ehhez manőverező rakétáit vette igénybe, hogy elérje a 67/P feletti 30 kilométeres magasságot. Andrea Accomazzo repülési igazgató szerint a Rosetta a Naphoz legközelebbi pontot augusztus 13-án éri el, ekkor 186 millió kilométerre lesz a csillagtól az űrszonda.
Megindult a kevésbé vagy inkább tudományos érvekkel alátámasztott becslés: mikor lép be a légkörbe és válik hullócsillaggá? Az inkább jóslásnak, mint pontos előrejelzésnek számító visszaérkezési dátumok szerint a Masat–1-nek már nem kellene pályán lennie. Érdemes végiggondolni, milyen természeti hatások teszik bizonytalanná ezeket a jóslás szintjén megadott dátumprognózisokat. A korábbi műholdvisszatérések követéséből tudjuk, hogy a pálya alsó pontja nem jöhet 150-180 kilométer alá; itt már nagyon erős a fékezés. Természetesen minél közelebb jutunk az elégés idejéhez, annál pontosabbak lesznek a Masat–1 végnapjait jósló időpontok.
Az eszköz halálában is hasznot hajt. A belőle kialakuló ionizált csóváról, a meteoritokhoz hasonlóan, a rásugárzott rádiófrekvenciás jelek reflektálódnak. Ezt a hullámterjedési módot a profi és rádióamatőr-hírközlés egyaránt használja. Az időtartama néhány száz milliszekundum.
Európai sztárpolitikusnak tartják Zrínyi Miklóst, aki nemcsak a magyar honvédelem, hanem a líra kimagasló alakjának is számít. A családi birtok védelmében harcolt a török ellen, majd a harmincéves háborúban tüntette ki magát vitézségével. Csáktornyai udvara politikai és társadalmi központtá vált, ahol Zrínyi nemzeti pártot szervezett. Fő célja a török kiűzése volt, s foglalkoztatta a független magyar királyság gondolata is, ezért a bécsi udvar elgáncsolta nádorrá választását. Az 1664-es téli hadjárata után Európa-szerte magasztalták, a király mégis visszarendelte, ráadásul a szentgotthárdi győzelem után kötött béke a törököknek kedvezett. A csalódott s a fővezérségről leváltott Zrínyitől elvették álmait. Ekkor érte utol a végzet, a máig rejtélyes vadászbalesetet összeesküvés-elméletek övezik. Halála a közvéleményt is megrázta, erről közölt részleteket a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. Halálának évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi tudományos konferenciát szervezett.
