Egyedülálló kiadvány a tatai barlangokról

A Megalodus Barlangkutató és Geológus Szakcsoport negyvenévnyi munkáját foglalja össze a könyv.

KSZ
2014. 11. 18. 11:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A napokban megjelent 160 oldalas kiadványt a szerző az önkormányzat városi értékek bemutatására kiírt pályázatára készítette el. A fotókkal, grafikonokkal gazdagon illusztrált kötet leírja a tatai források keletkezését és az általuk létrehozott barlangok feltárását.

A könyvben jelentős részt foglal el a város legnagyobb barlangja, a Megalodus-barlang bemutatása. A létesítményt a Kálvária-domb közelében lévő kőbányában egy robbantás után fedezték fel, eredeti, természetes bejáratának nyomát sem lehet találni.

A 250 méter hosszú járat különlegessége, hogy a feltörő meleg forrásvíz a mészkövet a kőzet réteglapja mentén is oldotta, így a 180 millió éves Megalodus-kagylók ökölnyi-gyermekfejnyi kövületeit reliefszerűen kipreparálta a kőzetből.

Az Angolparkban található Angyal-forrási-barlang egyedülálló módon nem kőzetben, hanem kavicskonglomerátumban jött létre. A körte formájú, 17 méter hosszú és 15 méter széles, öt méter magas üregben a vízben nagy energiával mozgó szemcsék tükörfényesre polírozták az üreg falát és az abban lévő kavicsokat. A képződmény egyedi jellegénél fogva felkerült a fokozottan védett barlangok listájára. Feltárásakor kovakő pengéket, kőbaltákat, római pénzeket találtak a kihordott üledékben.

A kötet bemutatja a térség egyik legkülönösebb képződményét, a Feszty-barlangot, amely a befogadó kőzettel egy időben keletkezett. Kialakulása során a forrásvíz zuhatagszerűen folyt alá, a víz mészkőtartalma a felső rétegekben kivált, ezek az üregek később, a lerakódás növekedésével bezáródtak. Hasonló módon jött lére a lillafüredi Anna-barlang és a budai Vár alatti barlangrendszer egy része.

A Tükör-forrási-barlang 30 méter mély, csaknem függőleges kürtőjében természetes geológiai feltárásként 16-féle réteg figyelhető meg, köztük egy barnakőszén-telep. A rétegekben a forrás által felhozott keményebb szemcsék eróziós úton három nagyobb termet hoztak létre.

A barlangkutató csoport vezetője a kiadványt Vajna György emlékének szentelte, aki újságíró szakmája mellett elindította és évtizedekig vezette a tatai barlangok feltárását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.