Sok dohányos ismeri a következő helyzetet: reggel csörög a vekker, az ember kimegy a fürdőszobába, és már jelentkezik is a köhögés, amelyet szívós köpet követ. Ezt az úgynevezett dohányos köhögést sokan nem veszik komolyan, pedig akár az életveszélyes krónikus obstruktív tüdőbetegség is állhat a hátterében.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) gyógyíthatatlan, és alig ismert, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a harmadik vezető halálok világszerte. A betegség legfőbb kiváltó tényezője a dohányzás, emellett a lég- és a munkahelyi porszennyezés is a rizikófaktorai közé tartozik. Túl kevés érintett hagyja, hogy kezeljék, s ezzel nagyobb kockázatnak teszik ki magukat. Becslések szerint a betegség a negyvenévesek 15, a hetvenévesek csaknem 30 százalékát érinti; a dohányzók 80 százaléka érintett.
Az érintetteknél a légutak összeszűkülnek, a tüdőszerkezet folyamatosan hanyatlik, ez különösen a tüdőhólyagocskákat érinti. A köhögéshez ráadásul légszomj is társul, amely kezdetben csak fizikai terhelésnél jelentkezik, például lépcsőzésnél és biciklizésnél, később viszont a betegeknél már nyugalmi állapotban is előfordul a légszomj és a fulladás. Sokan tapasztalnak továbbá szorító érzést a mellkasban, és gyakran kilégzési hangok is hallhatók a betegeknél. Kezelés nélkül a betegség folyamatosan súlyosbodik, a végén életveszélyes lehet.
Bár sok embert érint, a kór Németországban is nagyrészt ismeretlen, a betegségben szenvedők csupán 60 százaléka kap orvosi ellátást. Egy 2011-es Forsa-felmérés szerint a megkérdezett betegek 86 százalékának fogalma sem volt arról, hogy mit takar a COPD betűkombináció. Azok pedig, akik tisztában vannak a betegséggel, lebecsülik a kockázatát. A betegek 40 százaléka nem hagyja magát kezelni, inkább nem veszi figyelembe a tüneteket – ez derült ki egy kétezer beteg megkérdezésével összeállított, globális, netes felmérésből, aminek az eredményeit egy 2013-as szaklapban tették közzé.
A betegek ezzel a hozzáállással fontos lehetőségeket játszanak el. Bár még nincsen ellenszere a kórnak, az előrehaladását megfelelő kezeléssel jelentősen lehet csökkenteni. Az érintetteknek két fontos tanács adható: ne dohányozzanak, és azonnal forduljanak orvoshoz, csak így kerülhető el, hogy a reggeli fojtogató köhögés után valami sokkal rosszabb következzen.
Az elmúlt években javult a betegséghez való hozzáállás, de továbbra is szükség van arra, hogy a közvélemény figyelmét felhívják a kórra.
A cigaretta a leghalálosabb készítmény az emberi civilizáció történetében, a 20. században csaknem százmillió embert ölt meg. Az ártalmatlannak tűnő, gyermekujj-vastagságú gyilkos 35 ezer magyar áldozatot követel évente. Jó tudni, hogy még hetven fölött is érdemes abbahagyni a dohányzást, mert négy évvel növeli meg a várható élettartamot, a szívinfarktus kockázata pedig a visszaáll a normálisra – derült ki egy szakmai konferencia két tanulmányából. Szerencsére sok dohányzásellenes intézkedést is bevezettek világszerte és Magyarországon is: amerikai kutatók szerint a világ 41 országában 7,4 millió ember életét menthetik meg 2050-ig az állami lépések. Az Egészségügyi Világszervezet a dohányzás visszaszorításáért kitüntette Orbán Viktor miniszterelnököt.
