Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi irodájának vezetője hozzátette: Magyarország több olyan intézkedést hozott az elmúlt két évben, amelyekhez politikai döntéshozói támogatás kellett, a díj ennek a támogatásnak az elismerése. „Az idei évben nagyon gondos mérlegelés következtében, néhány más prominens személyiség mellett Magyarország és Magyarország miniszterelnöke kapta meg ezt a díjat, elismeréseként annak, ami az elmúlt években történt a dohányzás visszaszorítása érdekében” – mondta az irodavezető.
A méltatás azt tartalmazza: „az elmúlt évek során Magyarország figyelemre méltó előrehaladást ért el a dohányzás visszaszorításában, különösen a zárt, nyilvános helyeken történő dohányzás tiltásának hatálybalépésével. Ezek az eredmények Magyarországot globálisan a dohányzás ellenőrzése területén élen járó országok közé emelték. Mindez nem válhatott volna lehetővé az ön erőteljes vezetése és legmagasabb szintű politikai támogatása nélkül”. A szervezet reméli, „más tagállamok is hasznosítani fogják Magyarország jó példáját”.
Az egészségügyért felelős államtitkár úgy vélte, a díj feltétele nemcsak a jogszabályok megalkotása, hanem azok következményeinek követése, illetve a leszokást támogató lehetőségek életbelépése, fejlesztése. Szócska kiemelte, a dohányzás Magyarországon még mindig a legsúlyosabb probléma, de erőteljes szabályozással kezelhető, ami nem minden népegészségügyi kérdésre igaz. Emlékeztetett arra, hogy a parlament 2011 áprilisában módosította a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, ennek értelmében 2012. január 1-jétől tilos dohányozni a zárt és közforgalmú helyeken.
Az államtitkár adatokra hivatkozva elmondta, nem igazolódtak azok a félelmek, hogy az éttermek vagy a szórakozóhelyek forgalma csökkent volna, és a lakosság nagy többsége egyetért ezzel a szigorú szabályozással. „Csak pozitív visszajelzés van, és ez egy komoly eredmény” – fogalmazott Szócska. Statisztikai adatokra hivatkozva az államtitkár elmondta, hogy évente több mint 20 ezer ember hal meg a dohányzás okozta megbetegedések miatt és Magyarország még mindig világelső a tüdőrák-megbetegedésekben. A szív- és érrendszeri halálesetek egynegyede a dohányzásra vezethető vissza, és Magyarország nemzeti össztermékének 1,7 százaléka „vész el” a dohányzás miatt évente.
Pusztai ismertetése szerint világszerte hatmillióan halnak meg a dohányzás következményei miatt, ebből hatszázezren nemdohányzók. Az európai régió sem „büszkélkedhet”, 1,6 millióan halnak meg a dohányzás okozta betegségekben – mondta az irodavezető. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004-ben az elsők között ratifikálta a dohányzásellenes keretegyezményt, azonban több kísérlet is kudarcba fulladt a dohányzás visszaszorításában. Az elmúlt években hoztak olyan intézkedéseket, amelyek lényegi változást hoztak, ilyen volt a zárt, közforgalmú helyeken történő dohányzás tiltása, a dohánytermékeken megjelenő illusztráció megjelenítése vagy a dohánytermékeket sújtó jövedéki adó emelése.
Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos elmondta, tavaly 57 ezer ellenőrzést végeztek és 18 millió forint bírságot szabtak ki. Kiemelte, a biztosok nemcsak munkaidőben, hanem munkaidőn túl, éjszaka is végeztek ellenőrzéseket, hiszen a szórakozóhelyek többsége este-éjszaka üzemel. Hiányosságokat főként a közterületeken, villamos- és buszmegállókban, játszótereken, bevásárlóközpontokban, de sportlétesítmények ellenőrzésekor is találtak.
Léder László, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OÉTI) főigazgatója arról számolt be, hogy a Dohányzás Fókuszpontot külön szervezeti egységgé nyilvánította a hatékonyabb munka érdekében. Elmondta azt is, hogy az idén is megismétlik az OÉTI-dohányfelmérését.
Mint ismert, Magyarországon évente egy kisvárosnyi ember veszti életét a dohányzás miatt kialakuló betegségekben. 2010-ben 20 470 ember halt meg Magyarországon dohányzás következtében, ami az összes halálozás egyhatodát (16 százalék) tette ki. Férfiak esetében az összes halálozás közel negyede (23 százalék), nőknél a tizede (9 százalék) volt a dohányzás következménye.
A dohányzással kapcsolatban a legveszélyeztetettebb a fiatalkorúak, valamint a nők számítanak. Csak 2010-ben 80 milliárdos veszteséget okoztak Magyarországnak a dohányzással kapcsolatos kiadások, amely összeg megegyezik az évente az építőiparnak juttatott költségvetési támogatással.
Orbán az InfoRádiónak adott május 30-i interjújában az egészségügyi szempontokra hivatkozva úgy fogalmazott, „összességében jó dolgot csináltunk, ez nem kérdés”, és az új rendszer elindulását követő három hónap után mindenki el is fogja ismerni: ez egy jobban működő szisztéma, mint a korábbi. Ha rajtam múlna, holnap reggel betiltanám – mondta személyes országos törekvéséról Lázár a Heti Válasz május 9-i számában a trafiktörvény ügye kapcsán megjelent interjújában.
A trafikpályázatok előéletéről szólva elmondta, „három éve győzködöm a miniszterelnököt, hogy az osztrák mintára szervezett árusítási rendszert be kell vezetni, mert egyedül ez akadályozhatja meg a dohányzás terjedését a fiatalok körében”. Kiemelte, az átalakítás legfőbb és egyetlen igazi ellensége a Philip Morris dohánycég volt, amelynek nincs hazai gyártókapacitása, mégis uralja a piac 35-40 százalékát, és „súlyosan sérti az érdekeit” az, amit Lázárék csináltak. A politikus ismer is jó néhány újságírót, akit kiutaztattak Amerikába a cég érdekében, egy „kis” kampányra „nem számít néhány száz millió forint”.
