Kétszáz éves a Magyar Tudományos Akadémia, ünnepi programokkal készül az intézmény + videó

Az Akadémia első nemzedékei azon munkálkodtak, hogy a nemzet újjászülessen, felzárkózzon a világ haladásához, majd a 20. században munkája révén megnőtt a magyar tudósok szerepe a tudomány nemzetközi világában is.

Kétszáz éve, 1825. november 3-án ajánlotta fel a pozsonyi országgyűlésen Széchenyi István gróf birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság, vagyis a mai Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. 

A hazai tudós társaság eszméje a 18. századtól jelen volt a magyar szellemi életben: a gondolatot az evangélikus polihisztor, Bél Mátyás, majd a tudós erdélyi lelkipásztor, Bod Péter vetette fel, 1781-ben pedig a testőr-író Bessenyei György Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék című munkájában indítványozta létrehozását. Munkáját bemutatta II. Józsefnek is, de a birodalma központosításán fáradozó kalapos király azt elutasította. Bessenyei munkáját József halála után, 1790-ben adta ki a nyelvész Révai Miklós, aki latin nyelven részletesen ki is dolgozta a tudós társulat tervét, emlékeztet az MTI.

Révai az ajánlott tagok névsorát is benyújtotta a nádornak és a helytartótanácsnak, de az előterjesztés a tanügyi bizottsághoz kerülve eltemetődött. Az akadémia gondolata az 1807. évi országgyűlésen ismét felmerült, de pénz hiányában félretették, a kérdés az újabb és újabb diétákra hagyományozódott.

Fordulat csak az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen következett be, amikor november 3-án Felsőbüki Nagy Pál szóba hozta a tudós társaság ügyét. Szenvedélyes beszéde, amelynek végén azt mondta, ide is három dolog kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz és pénz, nagy zajongást keltett. 

A zajongás közepette szót kért egy fiatal huszárkapitány, Széchenyi István gróf, aki azt mondta: „Nekem itt szavam nincs, az országnak nagyja nem vagyok, de birtokos vagyok, és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá... Nem azért teszem ezt, hogy vivátokat kapjak érte, nem is azért, hogy másokat hasonló tettre tüzeljek. Ezt nem mindenki teheti úgy, mint én. Én nőtlen ember és katona vagyok.”

Széchenyi szavait csend, majd lelkesülés követte, a mintegy hatvanezer forintra tehető felajánlása mellett Vay Ábrahám nyolcezer, Andrássy György gróf tízezer, Károlyi György gróf negyvenezer forintot ajánlott fel a nemes célra.

A négy alapítóhoz hamarosan további főrendek csatlakoztak, a magyarul is tudó József nádor tízezer forinttal, Teleki József 30 ezer kötetből álló családi könyvtárával járult hozzá az Akadémiai Könyvtár létrehozásához. Az anyagi alapok biztosítása után fogadta el az Országgyűlés az 1827. évi XI. törvénycikket a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról, amelyet I. Ferenc is jóváhagyott.

A huszonhét tagú választmány 1827. november 30-án kezdte meg munkáját, kidolgozta az alaprajzot, a rendszabásokat és javaslatot, amelyet az uralkodó megerősített. A magyar tudós társaság öt évvel Széchenyi felajánlása után, 1830. november 17-én Pozsonyban tarthatta meg első igazgatói ülését, ezen Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt másodelnökké, Döbrentei Gábort pedig titkárrá nevezték ki. 1831. február 4-én tartották a szervezet első közgyűlését, amelynek intézkedései nyomán a magyar kultúra, tudomány és nyelv gazdagítására és gondozására alapított Tudós Társaság hat osztállyal (nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, törvénytudományi, természettudományi), 42 rendes és 24 tiszteleti taggal kezdhette meg működését.

Dombormű a Magyar Tudós Társaság megalapításának jelenetéről (Fotó: MTA)

Az alapító tagok között olyan kiváló személyiségek voltak, mint Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Sándor, Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály.

A Magyar Tudós Társaság 1840-ben vette föl az Akadémia nevet, és a történelem viharai ellenére töretlenül fejlődött. Az intézmény 1826-ban alapított könyvtára 1844-ben nyitotta meg kapuit, 1865-re pedig a pesti Duna-parton felépült a Friedrich August Stüler által tervezett neoreneszánsz székház (dísztermének freskóit Lotz Károly festette), amely máig otthonául szolgál a magyar szellemi élet fellegvárának. (2025-re nagyszabású felújításon esett át.)

Az MTA tevékenységének középpontjában az első időszakban a magyar nyelv művelése állt, a helyesírási szabályzat első kiadása 1832-ben jelent meg.

Az Akadémia első nemzedékei azon munkálkodtak, hogy a nemzet újjászülessen, felzárkózzon a világ haladásához, majd a 20. században munkája révén megnőtt a magyar tudósok szerepe a tudomány nemzetközi világában is.

1828 óta működik könyvkiadó vállalata, amely megalapozta a hazai tudományos könyv- és folyóiratkiadást. 1949-ben – főleg szovjet mintára – átszervezték az intézményt: minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést.

Még a politikai rendszerváltozás előtt, 1989-ben rehabilitálta az MTA közgyűlése az 1949-ben méltatlanul kizárt akadémikusokat. 1992-ben pedig – újabb jóvátételként – társult, de önálló intézményként megalakult az alkotóművészek testülete, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia.

Az 1994. évi XL. törvény az intézmény jogállását önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő tudományos köztestületként határozta meg. A jelenleg több mint 19 ezer tagot számláló köztestület legfőbb szerve a közgyűlés, amely három évre megválasztja az MTA főállású vezetőit, a mostani elnök 2020 óta Freund Tamás Széchenyi-díjas agykutató, neurobiológus. Az MTA és könyvtára fennállásának 200. évfordulója tiszteletére tavaly az Országgyűlés a magyar tudomány évének nyilvánította 2025-öt és 2026-ot.

Ünnepi rendezvényekkel készül az MTA

Az Akadémia megújult székházában nyíló kiállítással, nemzetközi konferenciával és országszerte előadásokkal emlékeznek novemberben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának 200. évfordulójára:

• november 3-án az alapító felajánlásának helyszínén, az 1825-ös országgyűlésnek helyet adó Pozsony városában a magyar akadémiai küldöttség tagjai először megkoszorúzzák gróf Széchenyi István emléktábláját, majd részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács közös konferenciáján. A bicentenáriumi évforduló estéjén a Jubileumi tudományünnep 2025 nyitányaként a Zeneakadémián ünnepi hangversenyt rendeznek a hazai és külföldi tudományos testületek vezetőinek részvételével.
• November 4-én az Akadémia Széchenyi téri székházának felújított Dísztermében konferenciát tartanak az évfordulóra érkezett külföldi akadémiai vezetők részvételével.
• A bicentenárium alkalmából november 5-én 200 év kincsei címmel kiállítás nyílik az MTA székházában, és nemzetközi szimpóziumot rendeznek külföldi akadémiai vezetők részvételével. A tárlat az Akadémia, rajta keresztül Magyarország 19–20. századi történetének fontosabb eseményeit, kimagasló személyiségeit mutatja be a nagyközönség számára ritkán látható kéziratokkal, képekkel és műtárgyakkal.
• Ugyancsak november 5-én kezdődik az MTA hagyományos novemberi rendezvénysorozata, a Magyar tudomány ünnepe, amelynek idei mottója: 200 év a tudás és a társadalom szolgálatában. Ennek keretében a nagyközönséget idén is várják a Tudományünnep+ előadás-sorozattal, amely öt estén át kínál ismeretterjesztő programokat. Szó lesz a 200 éve született Jókai Mór és a tudomány kapcsolatáról, a Nándorfehérvár-mítosz történeti hátteréről, valamint a szuperbaktériumok és az antibiotikumok küzdelméről is. Az előadásokat minden alkalommal kötetlen beszélgetés követi, amelybe a helyszíni közönség is bekapcsolódhat.
• Az ünnepi programsorozat keretében tematikus napot is tartanak, amelyen az MTA tudományos osztályai mutatják be történetük legjelentősebb tudományos eredményeit.
• Idén is lesz Nők a tudományban elnevezésű program, amelyen ezúttal azt járják körül az előadók, hogy milyen szerepet játszottak a nők a különböző tudományterületeken egykor és ma, milyen esélyekkel indultak, illetve indulnak ma a tudományos pályán.
• A Fiatal Kutatók Akadémiájának egész napos konferenciáján ezúttal Multidiszciplináris kutatások, avagy hogyan találnak egymásra kutatási területek címmel várják az FKA tagjait és minden érdeklődőt az MTA székházába.
• A debreceni, miskolci, szegedi, pécsi és veszprémi testületek konferenciákkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, könyvbemutatókkal várják egész novemberben az MTA székházába látogatókat. A bicentenáriumi rendezvényekről az mta.hu-n és az mta200.hu-n olvasható további információ.

Az MTA kétszáz éves fennállásáról Szentkirályi Alexandra is megemlékezett a közösségi oldalán, ahol felidézte: a magyar tudósok az elmúlt évszázadokban nemcsak minket magyarokat, de az egész világot gazdagabbá tették felfedezéseikkel. 

A gyermekágyi láz megelőzése, a C-vitamin, a nukleáris láncreakció, a karburátor vagy a módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezések mind-mind magyar géniuszok eredményei

– fogalmazott a politikus.

„November 3-a a Magyar tudomány ünnepe. 200 éve ezen a napon ajánlotta fel  Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. Büszkék lehetünk rájuk, legyünk büszkék rájuk!” – írta Szentkirályi Alexandra.

Borítókép: A Magyar Tudományos Akadémia (Fotó: Purger Tamás)