Kétszáz éves a Magyar Tudományos Akadémia, ünnepi programokkal készül az intézmény + videó

Az Akadémia első nemzedékei azon munkálkodtak, hogy a nemzet újjászülessen, felzárkózzon a világ haladásához, majd a 20. században munkája révén megnőtt a magyar tudósok szerepe a tudomány nemzetközi világában is.

2025. 11. 03. 14:56
A Magyar Tudományos Akadémia
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A huszonhét tagú választmány 1827. november 30-án kezdte meg munkáját, kidolgozta az alaprajzot, a rendszabásokat és javaslatot, amelyet az uralkodó megerősített. A magyar tudós társaság öt évvel Széchenyi felajánlása után, 1830. november 17-én Pozsonyban tarthatta meg első igazgatói ülését, ezen Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt másodelnökké, Döbrentei Gábort pedig titkárrá nevezték ki. 1831. február 4-én tartották a szervezet első közgyűlését, amelynek intézkedései nyomán a magyar kultúra, tudomány és nyelv gazdagítására és gondozására alapított Tudós Társaság hat osztállyal (nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, törvénytudományi, természettudományi), 42 rendes és 24 tiszteleti taggal kezdhette meg működését.

Dombormű a Magyar Tudós Társaság megalapításának jelenetéről (Fotó: MTA)

Az alapító tagok között olyan kiváló személyiségek voltak, mint Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Sándor, Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály.

A Magyar Tudós Társaság 1840-ben vette föl az Akadémia nevet, és a történelem viharai ellenére töretlenül fejlődött. Az intézmény 1826-ban alapított könyvtára 1844-ben nyitotta meg kapuit, 1865-re pedig a pesti Duna-parton felépült a Friedrich August Stüler által tervezett neoreneszánsz székház (dísztermének freskóit Lotz Károly festette), amely máig otthonául szolgál a magyar szellemi élet fellegvárának. (2025-re nagyszabású felújításon esett át.)

Az MTA tevékenységének középpontjában az első időszakban a magyar nyelv művelése állt, a helyesírási szabályzat első kiadása 1832-ben jelent meg.

Az Akadémia első nemzedékei azon munkálkodtak, hogy a nemzet újjászülessen, felzárkózzon a világ haladásához, majd a 20. században munkája révén megnőtt a magyar tudósok szerepe a tudomány nemzetközi világában is.

1828 óta működik könyvkiadó vállalata, amely megalapozta a hazai tudományos könyv- és folyóiratkiadást. 1949-ben – főleg szovjet mintára – átszervezték az intézményt: minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést.

Még a politikai rendszerváltozás előtt, 1989-ben rehabilitálta az MTA közgyűlése az 1949-ben méltatlanul kizárt akadémikusokat. 1992-ben pedig – újabb jóvátételként – társult, de önálló intézményként megalakult az alkotóművészek testülete, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia.

Az 1994. évi XL. törvény az intézmény jogállását önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő tudományos köztestületként határozta meg. A jelenleg több mint 19 ezer tagot számláló köztestület legfőbb szerve a közgyűlés, amely három évre megválasztja az MTA főállású vezetőit, a mostani elnök 2020 óta Freund Tamás Széchenyi-díjas agykutató, neurobiológus. Az MTA és könyvtára fennállásának 200. évfordulója tiszteletére tavaly az Országgyűlés a magyar tudomány évének nyilvánította 2025-öt és 2026-ot.

Ünnepi rendezvényekkel készül az MTA

Az Akadémia megújult székházában nyíló kiállítással, nemzetközi konferenciával és országszerte előadásokkal emlékeznek novemberben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának 200. évfordulójára:

  • november 3-án az alapító felajánlásának helyszínén, az 1825-ös országgyűlésnek helyet adó Pozsony városában a magyar akadémiai küldöttség tagjai először megkoszorúzzák gróf Széchenyi István emléktábláját, majd részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács közös konferenciáján. A bicentenáriumi évforduló estéjén a Jubileumi tudományünnep 2025 nyitányaként a Zeneakadémián ünnepi hangversenyt rendeznek a hazai és külföldi tudományos testületek vezetőinek részvételével.
  • November 4-én az Akadémia Széchenyi téri székházának felújított Dísztermében konferenciát tartanak az évfordulóra érkezett külföldi akadémiai vezetők részvételével.
  • A bicentenárium alkalmából november 5-én 200 év kincsei címmel kiállítás nyílik az MTA székházában, és nemzetközi szimpóziumot rendeznek külföldi akadémiai vezetők részvételével. A tárlat az Akadémia, rajta keresztül Magyarország 19–20. századi történetének fontosabb eseményeit, kimagasló személyiségeit mutatja be a nagyközönség számára ritkán látható kéziratokkal, képekkel és műtárgyakkal.
  • Ugyancsak november 5-én kezdődik az MTA hagyományos novemberi rendezvénysorozata, a Magyar tudomány ünnepe, amelynek idei mottója: 200 év a tudás és a társadalom szolgálatában. Ennek keretében a nagyközönséget idén is várják a Tudományünnep+ előadás-sorozattal, amely öt estén át kínál ismeretterjesztő programokat. Szó lesz a 200 éve született Jókai Mór és a tudomány kapcsolatáról, a Nándorfehérvár-mítosz történeti hátteréről, valamint a szuperbaktériumok és az antibiotikumok küzdelméről is. Az előadásokat minden alkalommal kötetlen beszélgetés követi, amelybe a helyszíni közönség is bekapcsolódhat.
  • Az ünnepi programsorozat keretében tematikus napot is tartanak, amelyen az MTA tudományos osztályai mutatják be történetük legjelentősebb tudományos eredményeit.
  • Idén is lesz Nők a tudományban elnevezésű program, amelyen ezúttal azt járják körül az előadók, hogy milyen szerepet játszottak a nők a különböző tudományterületeken egykor és ma, milyen esélyekkel indultak, illetve indulnak ma a tudományos pályán.
  • A Fiatal Kutatók Akadémiájának egész napos konferenciáján ezúttal Multidiszciplináris kutatások, avagy hogyan találnak egymásra kutatási területek címmel várják az FKA tagjait és minden érdeklődőt az MTA székházába.
  • A debreceni, miskolci, szegedi, pécsi és veszprémi testületek konferenciákkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, könyvbemutatókkal várják egész novemberben az MTA székházába látogatókat. A bicentenáriumi rendezvényekről az mta.hu-n és az mta200.hu-n olvasható további információ.

Az MTA kétszáz éves fennállásáról Szentkirályi Alexandra is megemlékezett a közösségi oldalán, ahol felidézte: a magyar tudósok az elmúlt évszázadokban nemcsak minket magyarokat, de az egész világot gazdagabbá tették felfedezéseikkel. 

A gyermekágyi láz megelőzése, a C-vitamin, a nukleáris láncreakció, a karburátor vagy a módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezések mind-mind magyar géniuszok eredményei

– fogalmazott a politikus.

„November 3-a a Magyar tudomány ünnepe. 200 éve ezen a napon ajánlotta fel  Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. Büszkék lehetünk rájuk, legyünk büszkék rájuk!” – írta Szentkirályi Alexandra.

Borítókép: A Magyar Tudományos Akadémia (Fotó: Purger Tamás)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.