Koppány és társai: Szent István legyőzött ellenségei – a történelmet a győztesek írják

Koppányt és társait Szent István harcban győzte le. Koppány és a többiek legyőzésével Szent István célja az volt, hogy a pogányságot visszaszorítsa és a törzsszövetséget erősítse, területeket szerezzen magának.

Koppány és István utolsó találkozása a végső harc előtt

Mindaz, amit tudunk Koppányról és társairól, nem saját elbeszélésükből származik. Koppánnyal bánt el a legkegyetlenebbül Szent István.

Koppány és István utolsó találkozása a végső harc előtt

Koppány vagy István?

Amikor édesapja, Géza fejedelem meghalt 997-ben,Koppány is benyújtotta igényét a trónra. Ez a szeniorátus elve szerint jogos volt. Az ugyanis azt jelentette, hogy az Árpád-ház elhunyt fejedelmét a legidősebb férfi családtag követi a trónon, és ez Koppány volt. 

Géza viszont fiát, Istvánt szerette volna a trónon látni a primogenitúra elve szerint, amely az elsőszülött fiú örökösödését biztosítja, és Nyugat-Európában már ez volt a szokás. 

Koppány és Szent István között a harcra Veszprém környékén került sor és Szent István győzött. Szent Istvánt támogatták a németek, köztük Vecellin. Koppány csapataiban zalaiak harcoltak, Bulcsú nemzetségének tagjai. Koppány a csatában elesett, testét Szent István elrettentésül, példastatuálásként felnégyeltette, és az őt támogató várakra tűzte fel. Szent István a többiekkel már nem bánt ennyire kegyetlenül. 

Szent István és Gyula utolsó találkozása csata előtt

Koppány után Gyulát is legyőzte

Gyula, az erdélyi területek törzsfője a nagybátyja volt, édesanyjának, Saroltnak a testvére. Azért lett Szent István riválisa, mert nem ismerte el azt, hogy Szent István uralkodjon az ő területein is. Ezért csaptak össze 1003-ban. Ez a harc szintén Szent István győzelmével ért véget, azonban a megtorlás nem volt olyannyira kegyetlen: Gyula életben maradt. 

Kristó Gyula történész azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi Gyulával való leszámolás azért volt fontos, mert ő görögkatolikus vallású volt, és azt kellett megakadályozni, hogy ez a hit teret nyerjen az országban. 

Koppányt legyőzve nyugati területeket nyert, Gyulán diadalmaskodva keletieket, és a sókereskedelem feletti felügyeletet nyerte el Szent István. István fogságba ejtette Gyulát, de sikerült neki lengyel földre szöknie. Érdekesség, hogy fiai, Bolya és Bunyha itthon maradtak, majd részt vettek egy Orseoló Péter elleni összeesküvésben és ezért kínpadra vonták őket, úgy haltak meg.

A Hildeheimi Évkönyv Gyula és István harcáról

István magyar király sereggel ment anyai nagybátyja, Gyula király ellen; miután őt feleségével és két fiával együtt elfogta, országát erőszakkal keresztény hitre kényszerítette. 

Ajtony lett az utolsó legyőzött ellenfél

A harmadik, szintén görögkeleti ellensége Ajtony volt. Ajtony a Maros-vidék ura volt, jelentős jövedelme származott a sókereskedelemből, Szent István ezt is meg akarta szerezni, sikerrel. A kiegyenlített erőviszonyokat jelzi, hogy az első ütközetben Ajtony diadalmaskodott, ám másnap – a Gellért-legenda tanúsága szerint „mennyei segítséggel”, Szent György közbenjárásával – Csanád döntő győzelmet aratott, s serege a csatatéren megölte Ajtonyt – írta Kristó Gyula történész.

Dombormű Csanád 1028-as győzelmének emlékére a szegedi Dóm téren

1030-ban pedig itt hozta létre Szent István, a már legyőzött Ajtony területén a csanádi püspökséget.

Koppány utóéletének művészeti feldolgozásaiból a legizgalmasabb Szörényi Levente és Bródy János 1983-an bemutatott rockoperája: az István, a király. István és Koppány ellentétét, harcát, István győzelmét mutatja be. A 3. rész foglalkozik részletesen Koppánnyal, pogány, erős, szimpatikus hadvezérként mutatja be őt. István is összetett személyiség, akit vívódóként mutat be a rockopera, olyan emberként, akinek nem könnyű meghozni azt a döntést, hogy súlyos bosszút áll. Sőt, az összecsapás előtt felkínálja a trónt Koppánynak, ha vállalja, amit meg kell tennie: Magyarország fennmaradása érdekében kereszténnyé teszi az országot. Ezt Koppány nem vállalja, és ekkor bontakozik ki a végső harc.

István országegyesítő harcai Forrás: Ancient Hungary, Facebook

Szent István harcainak jelentősége:

1. Megerősítette a kereszténységet Magyarországon,

2. összekovácsolta a törzsszövetségeket,

3. növelte a királyi hatalmat.

 A Képes Krónika Koppány haláláról

„Ebben a harcban Vencellin ispán megölte Koppány vezért (…) Koppányt pedig Szent István néggyé vágatta; egyik részét elküldte az esztergomi, másikat a veszprémi, a harmadikat a győri kapuhoz, a negyediket Erdőelvébe. Szent István vezér ekkor fogadalmat tett Istennek, ezt hűséggel be is váltotta: elrendelte ugyanis, hogy mind a Koppány vezér földjén lakozó népség gyermekeiből, terméséből és barmaiból örök időkre tizedet adjon Szent Márton klastromának.”