Orbán: Láthatáron a kilencszázalékos szja

Hosszú távon elképzelhető a személyi jövedelemadó jelentős csökkentése, de jelenleg nem elég erős Magyarország ehhez – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor az interjúban ismét kiállt az alacsony, egykulcsos szja és a magasabb forgalmi adó mellett. A szerinte nem lehetetlen egy számjegyű szja-kulcs ügyében úgy fogalmazott: „ha lesz egy számjegyű személyi jövedelemadó Magyarországon, szerintem 9-es lesz, már ha azt egy óvatos, konzervatív kormány fogja bevezetni”. Jelezte azonban, az ország még nem elég erős ahhoz, hogy a jövedelemadót érzékelhetően csökkentse, „ehhez még erősödnünk kell”. Ez teljes mértékben megfelelne annak a kormányzati filozófiának, hogy a munka helyett a fogyasztást adóztassák.

A zárolásokat fenntartják, és az előzetesen bejelentett intézkedések közül megvalósítják, hogy az egyszeri beruházásokat nem a költségvetés, hanem az állami vagyon mozgósításának terhére fogják elvégezni. A szintén felvetett reklámadó ügyében a miniszterelnök megerősítette: be szeretnék vezetni, és már korábban is tervezték. „A reklámadótól azért hátráltunk vissza többször is, mert attól féltünk, hogy ez a közeg [a média] majd ellenünk fordul, és akkor nem lesz korrekt velünk. Nem azt fogja eljuttatni az emberekhez, ami a valóság, amit mondunk, és az ellenfélnek fog esetleg kedvezni. Esetleg megígérik nekik az ellenfeleink, hogy majd eltörlik a reklámadót, és akkor ők jobban fognak kinézni a tévében, mi meg rosszabbul” – fejtette ki.

Szerinte azonban eljött a pillanat, amikor a nagyon nagy profitot termelő médiumoknak is szerepet kell vállalniuk a közteherviselésben. Hozzátette, azt tartja igazságosnak, ha a kisebb rádiók és televíziók nem esnek a reklámadó hatálya alá. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár még egyeztet az ügyben a reklámszövetséggel, és „ha esetleg olyan érveket kapunk, amelyek bebizonyítják, hogy rossz úton jár a gondolkodásunk, akkor persze mindent újra lehet gondolni, de a szándékaink elég egyértelműek”.

Trafikügyben úgy foglalt állást – hivatkozva az egészségügyi szempontokra –, hogy „összességében jó dolgot csináltunk, ez nem kérdés”, és az új rendszer elindulását követő három hónap után mindenki el is fogja ismerni: ez jobban működő szisztéma, mint a korábbi. „Miért is marakodunk itt most a politikában? Arról beszélünk, hogy lesz 5500 kisvállalkozás, és két embernek – egész nap dolgozva – koponyánként leeshet 150-200 ezer forint” – fogalmazott, megjegyezve: lesznek ennél nagyobb súlyú, szintén vitát kiváltó ügyek.

Példaként említette, hogy a közeljövőben 150-200 ezer hektár állami földet hirdetnek meg bérlésre. Ott is több a jelentkező, mint amennyi a lehetőség – mutatott rá. Megjegyezte, hogy egyébként lesznek még más, piacokat átszervező lépései is a kormánynak.

„A túlzottdeficit-eljárás azért volt rossz Magyarország számára, mert folyamatosan azzal fenyegettek bennünket, ha nem azt csináljuk, amit Brüsszel mond, akkor elveszik azt a pénzt tőlünk, ami egyébként a mienk, és jár nekünk” – jelentette ki Orbán Viktor.

Hozzátette: „Kétségkívül gyakran nem azt csináljuk, amit ők mondanak”. Példaként a rezsicsökkentést említette, amelyet ellenzett az unió. „A rezsicsökkentéstől megőrülnek, rendszeresen erős figyelmeztetéseket kapunk a tekintetben, hogy túlszabályozott az energiaár-rendszer Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy nem szabad többet rezsit csökkenteni szerintük. De szerintünk meg igenis meg fogjuk csinálni” – fogalmazott a miniszterelnök. Elismerte: a kormány tartott attól, hogy a rezsicsökkentést és a bankadót „úgy torolják meg, hogy elveszik az európai uniós pénzeket. Ez a siker, amit most elértünk, komoly siker, és azt jelenti, hogy biztonságban van az a pénz, ami az embereknek Európából jár.”

A kormányfő kiemelte: a gazdaság egy erősebb ország képét mutatja majd az év második felében, mint most, és ha ez így lesz, akkor az áram és gáz árát tovább lehet csökkenteni szeptember-október környékén.

A túlzottdeficit-eljárás megszüntetését ajánló bizottsági állásfoglalást úgy értékeli a miniszterelnök, hogy a kormány mozgástere megnő, biztonságban vannak az uniós források. A gazdaság alakulását illetően Orbán Viktor arra számít, hogy az európai bizottsági ajánlást a pénzügyminiszterek tanácsa jóváhagyja majd, az államadósság-csökkenés folytatódik, a gazdasági növekedés a második negyedévben nagyobb lesz, mint az elsőben, és ez így marad egész évben, sőt 2014-ben is. Mindezek nyomán az ország elég erős lehet ahhoz, hogy a gáz és az áram ára ősszel ismét csökkenjen – állapította meg.

A következő időszak feladatai között említett még egy júliusban várható demográfiai programot – amelynek keretében szóba került, hogy bizonyos számú gyermek után célzott járulékkedvezmény járjon –, valamint a pedagógus-életpályamodell bevezetését, de megerősítette: ehhez folytatódó gazdasági növekedésre van szükség.
Szólt arról is, hogy tervei szerint ez év végére, ha máshogy nem, a közmunka bővítésével, kijelenthető lesz: aki dolgozni akar Magyarországon, az dolgozhat. Nem biztos, hogy azt a munkát végzi majd, amit szeretne, és az sem állítható, hogy fel fogja vetni a pénz – „a közmunkafizetés nem vastag fizetés, nagyon nehéz belőle megélni, ha egyáltalán lehetséges” –, de lehetőség lesz dolgozni – magyarázta.

A fogyasztást firtató kérdésre azt válaszolta: demokratikus érzületű kormány nem kényszerítheti fogyasztásra az embereket, márpedig mivel a magyarok született szabadságharcosok, ebben az országban csak demokratikus alapokon lehet jól kormányozni. „Nem merem magamra vállalni annak a döntésnek az erkölcsi felelősségét, hogy helyettük eldöntsem, mit csináljanak a pénzükkel, fogyasszanak vagy takarékoskodjanak” – tette hozzá.

Oktatási ügyekben egyebek mellett arról beszélt, hogy nem látja fenntarthatónak azt a rendszert, amelyben szinte mindenkit felvettek a felsőoktatásba, ha hajlandó volt kifizetni tanulmánya költségeit. Az egyetemek is igénylik, hogy a mostaninál magasabb bekerülési ponthatár legyen, jelentette ki.

A kormány hároméves munkáját értékelve úgy fogalmazott, hogy sikerült az országot kihúzni a gödörből, hazánk képes volt kijönni a nemzetközi pénzügyi segélyprogramokból, így saját maga fenntartásával megszerezte a jogot arra, hogy saját sorsáról döntsön – mondta. Úgy véli, még a kritikusok sem vonják kétségbe, hogy az előző, szocialista kabinetek által hagyott csődtömeget sikerült megoldani. Magyarország 2010 előtt nem a saját lábán állt, „félgyarmati sorban volt”, önállóságának felét elveszítette, mindennek azonban vége – hangsúlyozta Orbán.

A kormánya munkáját érő külföldi reakciókat firtató kérdésre úgy felelt: „A munkámban nem zavar meg, a lelki nyugalmamból nem billent ki, és az önbizalmamat sem vágja vissza, ha azt látom, hogy néhány nagyobb állam vezetője összehúzza a szemöldökét vagy Brüsszel ráncolja a homlokát.”

Az este hét órakor adásba kerülő interjú felvételét az InfoRádió csütörtök délután juttatta el az MTI-hez.

A kormányfő délelőtt a Századvég által rendezett, Fókuszban a nemzeti érdek – A magyar modell az átalakuló Európában elnevezésű konferencián vett részt. Előadásában kiemelte: a kabinet lezárta az együttműködést az IMF-fel, rendbe hozta a költségvetést, az ország a piacokról finanszírozza magát. Nem mondhatja azt, hogy a gazdaságunk erős, de talpra állt, és az unió egyik legígéretesebbje. Emlékeztetett: 2010 júniusában mintegy 1,8 millió adófizető tartott el közel tízmillió embert, ma négymillió adófizető van.