Orbán: Láthatáron a kilencszázalékos szja

Hosszú távon elképzelhető a személyi jövedelemadó jelentős csökkentése, de jelenleg nem elég erős Magyarország ehhez – mondta a miniszterelnök.

Példaként említette, hogy a közeljövőben 150-200 ezer hektár állami földet hirdetnek meg bérlésre. Ott is több a jelentkező, mint amennyi a lehetőség – mutatott rá. Megjegyezte, hogy egyébként lesznek még más, piacokat átszervező lépései is a kormánynak.

„A túlzottdeficit-eljárás azért volt rossz Magyarország számára, mert folyamatosan azzal fenyegettek bennünket, ha nem azt csináljuk, amit Brüsszel mond, akkor elveszik azt a pénzt tőlünk, ami egyébként a mienk, és jár nekünk” – jelentette ki Orbán Viktor.

Hozzátette: „Kétségkívül gyakran nem azt csináljuk, amit ők mondanak”. Példaként a rezsicsökkentést említette, amelyet ellenzett az unió. „A rezsicsökkentéstől megőrülnek, rendszeresen erős figyelmeztetéseket kapunk a tekintetben, hogy túlszabályozott az energiaár-rendszer Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy nem szabad többet rezsit csökkenteni szerintük. De szerintünk meg igenis meg fogjuk csinálni” – fogalmazott a miniszterelnök. Elismerte: a kormány tartott attól, hogy a rezsicsökkentést és a bankadót „úgy torolják meg, hogy elveszik az európai uniós pénzeket. Ez a siker, amit most elértünk, komoly siker, és azt jelenti, hogy biztonságban van az a pénz, ami az embereknek Európából jár.”

A kormányfő kiemelte: a gazdaság egy erősebb ország képét mutatja majd az év második felében, mint most, és ha ez így lesz, akkor az áram és gáz árát tovább lehet csökkenteni szeptember-október környékén.

A túlzottdeficit-eljárás megszüntetését ajánló bizottsági állásfoglalást úgy értékeli a miniszterelnök, hogy a kormány mozgástere megnő, biztonságban vannak az uniós források. A gazdaság alakulását illetően Orbán Viktor arra számít, hogy az európai bizottsági ajánlást a pénzügyminiszterek tanácsa jóváhagyja majd, az államadósság-csökkenés folytatódik, a gazdasági növekedés a második negyedévben nagyobb lesz, mint az elsőben, és ez így marad egész évben, sőt 2014-ben is. Mindezek nyomán az ország elég erős lehet ahhoz, hogy a gáz és az áram ára ősszel ismét csökkenjen – állapította meg.

A következő időszak feladatai között említett még egy júliusban várható demográfiai programot – amelynek keretében szóba került, hogy bizonyos számú gyermek után célzott járulékkedvezmény járjon –, valamint a pedagógus-életpályamodell bevezetését, de megerősítette: ehhez folytatódó gazdasági növekedésre van szükség.
Szólt arról is, hogy tervei szerint ez év végére, ha máshogy nem, a közmunka bővítésével, kijelenthető lesz: aki dolgozni akar Magyarországon, az dolgozhat. Nem biztos, hogy azt a munkát végzi majd, amit szeretne, és az sem állítható, hogy fel fogja vetni a pénz – „a közmunkafizetés nem vastag fizetés, nagyon nehéz belőle megélni, ha egyáltalán lehetséges” –, de lehetőség lesz dolgozni – magyarázta.

A fogyasztást firtató kérdésre azt válaszolta: demokratikus érzületű kormány nem kényszerítheti fogyasztásra az embereket, márpedig mivel a magyarok született szabadságharcosok, ebben az országban csak demokratikus alapokon lehet jól kormányozni. „Nem merem magamra vállalni annak a döntésnek az erkölcsi felelősségét, hogy helyettük eldöntsem, mit csináljanak a pénzükkel, fogyasszanak vagy takarékoskodjanak” – tette hozzá.

Oktatási ügyekben egyebek mellett arról beszélt, hogy nem látja fenntarthatónak azt a rendszert, amelyben szinte mindenkit felvettek a felsőoktatásba, ha hajlandó volt kifizetni tanulmánya költségeit. Az egyetemek is igénylik, hogy a mostaninál magasabb bekerülési ponthatár legyen, jelentette ki.

A kormány hároméves munkáját értékelve úgy fogalmazott, hogy sikerült az országot kihúzni a gödörből, hazánk képes volt kijönni a nemzetközi pénzügyi segélyprogramokból, így saját maga fenntartásával megszerezte a jogot arra, hogy saját sorsáról döntsön – mondta. Úgy véli, még a kritikusok sem vonják kétségbe, hogy az előző, szocialista kabinetek által hagyott csődtömeget sikerült megoldani. Magyarország 2010 előtt nem a saját lábán állt, „félgyarmati sorban volt”, önállóságának felét elveszítette, mindennek azonban vége – hangsúlyozta Orbán.

A kormánya munkáját érő külföldi reakciókat firtató kérdésre úgy felelt: „A munkámban nem zavar meg, a lelki nyugalmamból nem billent ki, és az önbizalmamat sem vágja vissza, ha azt látom, hogy néhány nagyobb állam vezetője összehúzza a szemöldökét vagy Brüsszel ráncolja a homlokát.”

Az este hét órakor adásba kerülő interjú felvételét az InfoRádió csütörtök délután juttatta el az MTI-hez.

A kormányfő délelőtt a Századvég által rendezett, Fókuszban a nemzeti érdek – A magyar modell az átalakuló Európában elnevezésű konferencián vett részt. Előadásában kiemelte: a kabinet lezárta az együttműködést az IMF-fel, rendbe hozta a költségvetést, az ország a piacokról finanszírozza magát. Nem mondhatja azt, hogy a gazdaságunk erős, de talpra állt, és az unió egyik legígéretesebbje. Emlékeztetett: 2010 júniusában mintegy 1,8 millió adófizető tartott el közel tízmillió embert, ma négymillió adófizető van.