A kormányszóvivő szerint a hét közepén várhatóan kedvező döntés születik Brüsszelben, és az Európai Bizottság javasolni fogja a Magyarországgal szembeni hiányeljárás megszüntetését. Rámutatott: jelenleg 21 ország ellen folyik túlzottdeficit-eljárás, ebből öt ország, köztük Magyarország van abban a csoportban, amelynek esélye van arra, hogy mentesüljön az eljárás alól. Hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt három évben mindent megtett azért, hogy kikerüljön ebből a nehéz helyzetből. „Úgy látszik, hogy a magyar kormány, a magyar emberek, a magyar gazdaságpolitika erőfeszítéseit most már méltányolják Brüsszelben is” – állapította meg a szóvivő.
Mint ismert, az Európai Bizottság javaslata alapján kikerülhet Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól. A döntés szerdára várható. Hazánk esetében a tét nem kicsi: éves szinten százmilliárd forintos teher hárul az országra, ha nem jön ki az eljárás alól. Noha a kormány biztosra veszi, hogy a hiánycél három százalék alatt lesz, a további lépésekkel kapcsolatban a kabineten belül is viták keletkeztek.
A reklámadó bevezetésével kapcsolatban Giró-Szász András elmondta, hogy az unió a 2013-as és a 2014-es költségvetéssel kapcsolatos prognózisában eltérő véleményre jutott, mint Magyarország. Ezért az uniós zároláson felül Magyarországnak újabb bevételeket is produkálnia kellett. „A kapuban nem érdemes kockáztatni” – mondta a kormányszóvivő. Hozzátette: ezek a lépések az uniós zárolástól az egyszeri kiadások felfüggesztésén keresztül egészen az adóbevételek átstrukturálásáig, esetleges növeléséig összességükben fogják ezt kitenni.
Nem igazak azok az állítások miszerint Európában példa nélküli a reklámadó. Elég a szomszédba átpillantanunk: Ausztriában 2000 júniusában emelkedett helyi szintről államira a reklámok megadóztatása, melynek szintje általánosan 5 százalék. Keleti szomszédunknál – Észtországhoz hasonlóan – az önkormányzatok szedik a reklámadót, ezen felül Romániában 12 százalékos felárat kell fizetnie azoknak a cégeknek, melyek egészségre káros terméket kívánnak népszerűsíteni.
Svédországban az 1970-es évek óta sarcolják a nyomtatott sajtóban megjelenő reklámokat, a napilapokban 3, míg más médiákban 8 százalékos a mértéke. A rádióktól és tévéktől más címeken szednek be pénzt.
A válság által sújtott Görögország 2010 júliusában vezetett be brutálisnak mondható, 20 százalékos extraadót a tévéreklámokra, mellyel az adó aránya 64,5 százalékosra nőtt.
A kormányszóvivő emlékeztetett rá, hogy a reklámadó már korábban is felmerült, és a jelenlegi ellenzéki pártok közül többen nem zárkóztak el előle, ráadásul ez a fajta adó nem új keletű, Európa több országában alkalmazzák. Giró-Szász András szerint az a probléma, hogy az érintett vállalatok az elmúlt 10-15 év alatt jelentős profitot tettek zsebre, s nem szívesen mondanának le erről a nyereségmértékről.
A reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát május 24-én tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium. A dokumentum szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja a reklám-közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel. Adóköteles lenne a külföldi illetőségű szervezetek belföldi fióktelep útján végzett reklám-közzétételi tevékenysége is. Az adó mértéke sávosan emelkedik, az 1 milliárd forint alatti részre 0 százalék, 1-5 milliárd forint között részre 1 százalék, 5-10 milliárd forint közötti részre 10 százalék, az ezt meghaladó részre 20 százalék. A Kormányzati Információs Központ közlése szerint Orbán Viktor miniszterelnök a közzététel napján egyeztetett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos kérdésekről.
