Svédországban az 1970-es évek óta sarcolják a nyomtatott sajtóban megjelenő reklámokat, a napilapokban 3, míg más médiákban 8 százalékos a mértéke. A rádióktól és tévéktől más címeken szednek be pénzt.
A válság által sújtott Görögország 2010 júliusában vezetett be brutálisnak mondható, 20 százalékos extraadót a tévéreklámokra, mellyel az adó aránya 64,5 százalékosra nőtt.
A kormányszóvivő emlékeztetett rá, hogy a reklámadó már korábban is felmerült, és a jelenlegi ellenzéki pártok közül többen nem zárkóztak el előle, ráadásul ez a fajta adó nem új keletű, Európa több országában alkalmazzák. Giró-Szász András szerint az a probléma, hogy az érintett vállalatok az elmúlt 10-15 év alatt jelentős profitot tettek zsebre, s nem szívesen mondanának le erről a nyereségmértékről.
A reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát május 24-én tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium. A dokumentum szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja a reklám-közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel. Adóköteles lenne a külföldi illetőségű szervezetek belföldi fióktelep útján végzett reklám-közzétételi tevékenysége is. Az adó mértéke sávosan emelkedik, az 1 milliárd forint alatti részre 0 százalék, 1-5 milliárd forint között részre 1 százalék, 5-10 milliárd forint közötti részre 10 százalék, az ezt meghaladó részre 20 százalék. A Kormányzati Információs Központ közlése szerint Orbán Viktor miniszterelnök a közzététel napján egyeztetett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos kérdésekről.
